Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

biztosítsa —, gyenge vonallal körülrajzolja a vékonyan-vastagon lecsurgó, amorf-alakú fémoxidot. Ezáltal finom plasztikai hatásokat ér el, hiszen a fehér fedőmázon végigcsurgó fémoxidon kívül a kontúr jelenti a felületi plasztika harmadik dimenzióját. Ahhoz, hogy e hatásokat kialakíthassa, viszonylag vastagon kell felraknia edényeire a díszítőmázat. Ezzel eltávolodik a porcelán történetileg kialakult anyagszerűségétől s inkább a kerámia karakterisztikumaihoz igazodik. Míg a modern porcelánplasztika elsősorban a vékony, finom vonalú, ugyanakkor summázó, összefoglaló megoldásokban találta meg sok évtizedes vajúdás és egyhelyben topogás után továbbfejlődése lehetőségeit, Lőrincz István — ugyanúgy, mint a Herendnek kísérletező Gorka Géza —-, a masszával együtt alakuló, kiégő mázakban látja a korszerű porcelán mintázásának művészi lehetőségeit. Lőrincz István kísérletei, megoldásai, érdekes, izgalmas állomásait jelenthetik a porcelán művészi továbbfejlesztésének, de ugyanakkor nem szoríthatják ki a porcelánban mindmáig használatos kialakítási, díszítési lehetőségeket sem, nemcsak a szériatermelés megoldatlansága, hanem egészségi-esztétikai okokból sem. Kiss Rooz Ilona akkor végezte (1943-ban) a kerámia szakot az Iparművészeti Iskolán, mielőtt azt főiskolai rangra emelték volna. Mestere Orbán Antal volt. Társai közül ő az egyetlen, aki a kerámia szakot választotta hivatásául. Viszonylag későn kezdett kiállítani. Első darabjaival 1946-ban, az Iparművészeti Iskolán rendezett kiállításon szerepelt, majd 1953-ban. A közbülső időt elmélyült tanulással, új művészi forma-nyelv kialakításával töltötte. 1961-ben a Csók Galériában rendezett kiállításon nagy művészi fejlődésről tett bizonyságot. A korong segítségével alakított figurái humorosnak hatnak. Figurális kerámiáiban mindig megvan a máz és a kialakítás összhangja. Ez annak is tulajdonítható, hogy a fő forma jelentőségét sohasem engedi járulékos elemekkel csökkenteni, ami bizonyos fokig jobb áttekinthetőséget biztosít munkáinak. Ujabb alkotásaiban egyre kevesebb a humoros elem, többet törődik a figurák arányaival. Ezzel sikerül elérnie a jellemző hangsúlyozását, a konstrukció tisztaságát. Legújabb alkotásain már a befoglaló munkát is koronggal készíti, mint ezt a Csók Galériában 1966-ban rendezett kiállításon bemutatott munkái is bizonyítják. A főiskolán végzett iparművészek közül a Garányi-házaspár indult el legkorábban. Működésük első évében — végzettségüknek megfelelően — porcelánnal foglalkoztak. A herendi gyárban eltöltött évek alatt is bebizonyították, hogy üzemi körülmények között is megvalósíthatók a tervező-művészi szán-