Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

technika hatása: a bekarcolás. Ez a díszítés a tojások hímestechnikájához hasonlít. Kovács Margit művészete a felszabadulás után teljesedik ki igazán a maga gazdagságában. A felszabadulás után első kiállítását 1948-ban rendezte a Fényes Adolf-teremben, majd 1953ban a Nemzeti Szalonban rendezett gyűjteményes kiállításán láthattuk műveit. Ekkorra művészi formanyelve már teljesen kialakult. Eddigi tanultsága, művészi eredményei gazdagon szintetizálódnak a népművészet ösztönzésével. Míg korábbi alkotásai között alig fordul elő drámai jellegű, a felszabadulás után készült „Sirató asszonyok" c. munkájában éppen a fájdalom, a drámai erő dominál. A magyar falu iránti érdeklődésének eredményeiről tanúskodnak humoros korongolt figurái, melyekben a falusi élet apró mozzanatait, intimitásait meséli el. vidám elbeszélőkedvvel. Nemcsak művészete teljesedik ki és tematikája határolódik körül, hanem művészi kifejezőeszközei is jellegzetesekké lesznek. Művészetéből időnként megnyilatkozik a kritikai hangvétel is. A századvég falusi életének kispolgárait figurázza ki ötletes, szellemes alkotásaiban. Műveiben gyakran megszólal az etnografikum is. Ilyen a „Fonó lány", és „A fonóban szól a nóta" c. alkotása. Faliképein különböző technikák és művészi megoldások váltakoznak. Nemcsak a dekorativitásra törekszik, hanem a stilizálás, a mintázás szabadabb, vagy kötöttebb megoldásai foglalkoztatják. A síkszerűség problémája szinte minden alkotásában jelentkezik, hiszen sokalakos, mozgalmas kompozíciói csak a síkszerűség követelményeinek betartásával oldhatók meg. Figurái logikai, tematikai kötődése a művészi kifejezés változatos formáinak alkalmazásával jön létre. Éppen nagy- és kis jelenségeinek bemutatása, érzékeltetése tette számára kötelezővé a legváltozatosabb alkotómódszerek alkalmazását, követését. A hagyományos kerámia-máztechnika alkalmazásától is azért kellett eltekintenie nem egyszer, hogy megoldásainak változatosságot kölcsönözhessen. Ezért a földfestéket és a fedőmázt hol együtt, hol pedig külön-külön, egymás kiegészítéseként alkalmazza. Domborműveit újabban terrakottaszerűen oldja meg. E terrakottáinak legújabb állomását a genfi Organisation Mondial Meteorologique-nek 1959-ben készített reliefje jelenti. Lényegében ezt a szellemet tükrözi az egy évvel korábban, 1958-ban készített „Hej halászok, halászok" c. reliefje is. E terrakottakompozícióban párizsi korszakának expresszionista hevülete tör elő különös erővel. Expresszionizmusa nemcsak az ábrázolások vertikális nyújtásával jut kifejezésre, hanem az ábrázolások