Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

Ennek a buja növényzetnek anyagából keletkeztek a kitűnő minőségű és jelentős mennyiségű mecseki feketeszén telepek. A kőszénképződés folyamatát a tenger erőteljesebb előrenyomulása többször megszakította, a telepek ezért ismétlődnek és változó vastagságúak. A bemutatott kőzettömb a kőszénösszletben gyakori telepes homokkő. A bemutatott kőzetek és ősmaradványok ugyancsak a kőszenes összlet jellegzetes típusai. A jura időszak képződményei II. Az Ammoniták tengere a Mecsekben A kőszénképződés utáni időben 'a tenger térfoglalása erőteljesebbé vált. Teljesen elöntötte a mai hegység nagy részét és a kőszéntelepeket tartalmazó rétegeket befedte üledékeivel. A mészben egyre gazdagodó és egyre finomabb szemcséket tartalmazó ún. fedőkőzetek jól jelzik a tenger térhódítását. A jelentős vastagságú márga- és mészkőrétegek azt bizonyítják, hogy a tenger uralma a jura időszak folyamán mindvégig fennmaradt. A bemutatott kőzettömb jv>'a mészkő. Ezek a kőzetek gazdag és változatos ősmaradvány anyagot zárnak_ magukba. Közöttük az egysejtűek, szivacsok, pörgekarúak, kagylók, csigák és lábasfejűek a leggyakoribbak. A kréta korszak tengeri képződményei A tenger, a kréta időszak elején, rövid ideig tartó visszahúzódás után ismét előrenyomult. Ez a folyamat az időszaknak megfelelő üledéksorból jól kiolvasható. A főként homokos mészkőből és márgából álló üledékes összlet több szintjéből, nagyon gazdag ősmaradványanyag került elő, főképpen csigák és kagylók. A bemutatott kőzettömb kréta mészmárga (Pusztakisfalu), a vitrinben látható kőzetek a kréta üledékek további jellegzetes típusai. Az üledéksorban több helyen bemosott, vulkáni eredetű anyagok bizonyítják a Mecseikben ezidőben működő vulkánok létezését és korát. A vulkánossággal kapcsolatban vasércek is képződtek. Ennek egyik formája, a tengeralatti vulkáni működés után a tenger-