Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

Rovarok szerepe az erdőgazdaságban (Második fekvő tárló) A különböző hasznos és kártevő rovaroknak jelentékeny szerepe van az erdőgazdálkodásban. A kártevők ellen való védekezés népgazdasági szempontból is fontos feladat. Az eredményes védekezés csak úgy lehetséges, ha az erdő életének törvényszerűségeit alaposan ismerjük. Bár a védekezés elsősorban vegyi és mechanikai, mégis gyakran a természet segítsége oldja meg a problémát. A kártevők elszaporodását a madarak és rovarevő emlősök mellett számtalan élősködő és ragadozó rovar is gátolja. A kártevők termesztés ellenségeinek ezt a szerepét —• mint biológiai védekezést —, ma már mindinkább felhasználja az ember. A tárlókban a kártevő állatok és kártételük fotói, illetőleg preparált példányaik, az egyik oldalon, míg a tárló másik felében a kártevők parazitái láthatók. Betegséget terjesztő rovarok (Harmadik fekvő tárló) A malária — más néven mocsárláz •—, földünk egyik legelterjedtebb betegsége. Hazánkban 1949-ig évenként 50 000 ember betegedett meg benne. Az akkor megindított rendszeres védekezés hatására ma már nincs nálunk mocsárláz megbetegedés. A maláriát a vörösvérsejtekben élősködő plazmódium (lázállatka) okozza. A malária szúnyogtól vérbe oltott lázállatka a vörös vérsejtekbe furakodik és két naponként kirajzik a sejtekből. A betegnél lázroham a kirajzás idején van. A két különböző nemű lázállatka a szúnyog gyomrában egyesül és vérszíváskor kerül az emberbe. Legyek és járványok Ismert tény, hogy a tífusz, vérhas, kolera azokban a nyári és őszi hónapokban terjed, amikor sok a légy. A nyitott gödrű árnyékszéket és trágyadombot peterakás céljából naponta mintegy 10 000 légy látogatja. Ezek a legyek aztán rászállnak a gyümölcsre, húsra, tejtermékekre s így igen nagy veszedelmet jelentenek a hasmenéses járványok terjesztésében.