Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

A kapun belépő látogató a lépcsőház fülkéiben három olyan állatot lát bevezetőként, amelyek mindegyike a Mecsekből került Múzeumunkba, de hegységünk állatvilágára nem jellemző. Erre utal a fülkék »jelzett« erdőt ábrázoló háttere is. A farkas (Canis lupus) Magyarországról kipusztult. Elvétve — főleg kemény teleken — néhány példány Jugoszláviából és Romániából hozzánk is elkóborol. A kiállított példányt 1952. februárjában ejtették el a Keleti-Mecsekben. Hasonlóan más területekhez, a Mecsek hegységben is előfordulnak olyan rendellenes fejlődésű élőlények, mint az itt bemutatott parókás őz. Az őzagancsokon gyakori a torzképződés. Ilyen a •-parókás agancs« is, amikor a tulajdonképpeni agancs nem fejlődik ki, hanem a homlokon szétterülve, zömök, likacsos képződménnyé alakul. A kiállított példányt Sátorhely környékén lőtték. Az albinó őz ugyancsak ilyen rendellenes fejlődésű példány. Az albinó állatok olyan élőlények, amelyeknek bőréből teljesen vagy részlegesen hiányoznak egyes festékanyagok. Természetvédelem Az ősi természet megmaradt emlékeit minden ország védi a pusztulástól. Hazánkban is különböző tájak egy-egy részét természetvédelmi területnek nyilvánították, hogy ott az eredeti növényés állatvilág menedéket találjon. A bemutatott fényképek a Mecsek hegység néhány védett területe és a védett növények közül ismertetnek meg néhánnyal. Mellette a Mecsek hegység dombormű térképe látható. A Mecsek hegység föld- és őslénytani képe A Mecsek hegység felépítése, ásványi szerkezete, valamint a rajta élő növény- és állatvilág nem mindig volt ilyen mint napjainkban. Hegységünk területén hosszú ideig folyt két hatalmas ellenfél, a tenger és a szárazföld küzdelme, s e küzdelem során hol