Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

Nádasok, mocsarak, halastavak fészkelő madarai Náddal és más vízinövényekkel benőtt mocsaraink nagy részét az utolsó évszázad alatt lecsapolták, termőfölddé alakították át s ezzel egy sereg nehezen alkalmazkodó őshonos madártól az életlehetőséget vonták meg. Az időközben létesített halastavak némileg segítettek ezen a helyzeten, mert számos madárfajnak biztosítottak kedvező életfeltételt. . Diorámánk mocsaras, nádas tájat ábrázol, előtérben fűzfával, rajta és körülötte kitömött madarak, néhánynak a fészke is tojásokkal. Jégmadár (Alcedo ispida), szürkegém (Ardea cinerea), pocgém (Ixobrychus minutus), kárókatona (Phalacracorax carbo), piroslábú cankó (Tringa totanus), nádi rigó (Acrocephalus arundinaceus), függő cinke (Remiz pendulinus) fészek, cigányréce (Nyroca nyroca), böjti réce (Anas querquedula), búbos vöcsök (Podiceps eristatus), vízityúk (Gallinula chloropus), küszvágó csér (Sterna hirundo), bakcsó (Nycticorax nyety

corax). Fiatal bokros erdők, ligetek madarai A Mecsek erdőit és ligeteit gazdag madárvilág népesíti be. Változatos faji összetételük okát a hegyvidék kedvező földrajzi fekvésében kell keresni. Az erdei tisztásokat keresztülszelő patakok mentén húzódó bokrok a madarak számára kedvező fészkelő helyeket biztosítanak. A dioráma hátterében erdő, előterében bokros tisztás kitömött madarakkal. Sárga billegető (Motacilla flava), hamvas varjú (Corvus cornix), búbos banka (Upupa epops), szalakóta (Coracias garrulus), zöldküllő (Picus viridis), kis őrgébics (Lanius minor), lappantyú (Caprimulgus europaeus), örvös galamb (Columba polumbus), aranymálinkó (Oriolus oriolus), erdei szalonka (Scolopax rusticola), kakukk (Cuculus canorus), nyaktekercs (Jynx torquilla), sün család. Vadonélő emlőseink A folyók és állóvizek környékének, rétek és szántóföldek határterületeinek elhanyagolt bokros és bozótos helyeknek gazdag a kisemlős élővilága. A halastavak mellett él a halpusztító, de érté-