Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

Ősmaradvány lelet feltárása A kiállításban látható ásvány-, kőzet- és őslényleletek, hosszas feltárási, preparálási és feldolgozó munka eredményeként jutnak el az itt látható állapotukba. A terem végén lévő dioráma egy őslénymaradvány — mammut-agyar — feltárási eszközeit és munkáját mutatja be. A mecseki fekete kőszén A Mecsek földtörténetét bemutató vitrinsorral szemben lévő falon, a mecseki fekete kőszén történetét és területét mutatjuk be részletesebben. A fekete kőszén telepeket bemutató térképen jól látható, hogy a kőszenet tartalmazó rétegek a Pécsbánya—Zobák—Komló—Szászvár—Nagymányok vonalat követő, megközelítőleg »S« alakot formáló vonulatban találhatók. A kőszéntelepes sorozat jellegzetes kifejlődését, a telepes sorozatból való furatmagok szemléltetik. A mecseki fekete kőszén hazánk legjobb minőségű, egyetlen kokszolható kőszene. Felhasználása igen széleskörű. Nagy nemzetgazdasági jelentősége miatt, államunk nagy gondot fordít kutatására és termelésére. A különböző időszakokban keletkezett kőzeteknek fizikai és kémiai mállása révén képződött talajok, a jégkorszakban a szél által szállított lösszel együtt, alakították ki véglegesen a mecseki tájak mai domborzatát. A Mecsek földtani felépítése határozza meg a talajainak összetételét és azon keresztül hatással van a rajta élő növény- és állatvilág elterjedésére és összetételére is. A Mecsek növényvilága Hegységünk jelenlegi növényvilága összefüggésben van geológiai kialakulásával és a klímaváltozásokkal. A mészkő, dolomit és a permi homokkő, s a rajtuk kialakult talaj más és más növényzet kialakulását tették lehetővé. A Mecsek hegység földrajzi közelsége a mediterrán területekhez, valamint a klímaváltozások sajátos növényzet kialakulását eredményezték területünkön.