Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

A kréta időszak vulkáni képződményei A kréta időszak közepén a Mecsek fejlődéstörténetében mélyreható változások mentek végbe. A hegység hosszú időre szárazra került. A kéregmozgásokat erős vulkáni tevékenység kísérte, amelynek emlékeit sok helyen megtaláljuk a Mecsekben. A Keleti-Mecsek nagy részét elborította a mélyről feltörő izzó magma tengeralatti és felszíni lávafolyásainak, törmelékszórásainak anyaga. A bemutatott kőzettömb anyaga fonolit (Hosszúhetényből), a vitrinben látható anyag, a vulkáni tevékenység jellegzetes típusait mutaja be. Ezeket a kőzeteket az építőipar és az üveggyártás céljaira kiterjedten bányásszák. A miocén kor képződményei I. A Mecsek hegység szárazföldi időszaka a miocén kor közepéig tartott s akkor a tenger újabb előrenyomulása következett be. A hosszú ideig tartó szárazföldi időszak alatt felhalmozódott nagy mennyiségű törmeléket az előrenyomuló víztömeg maga előtt tolta, majd maga alá temette. A bemutatott közettömb anyaga szarmata mészkő (Havihegy). A szarmata üledékek nagyon gazdagok ősmaradványokban. A vitrinben ezekből látható néhány jellegzetes példány. A miocén kor képződményei 11. Az előrenyomuló tenger nemcsak a medencéket öntötte el, hanem benyomult olyan területekre is, amelyek eddig szárazon voltak. Mélysége nem volt nagy, lerakódott üledékei általában partszegélyi, helyenként sekélytengeri típusúak. A partok mentén több helyen mocsaras, lápos területek alakultak ki. Növényzetük egy kisebb miocén kori kőszénképződés anyagát szolgáltatta. Ilyen kőszénképződés eredménye a hidasi barnaszén. Ugyanakkor újabb vulkánosság is volt a Mecsekben. A bemutatott kőzettömb amjibolandezit (Komló), amely a fent említett vulkáni működés eredményeként keletkezett. A vitrinben bemutatott anyag a miocén kor főbb kőzettípusaiból, valamint gazdag puhatestű ősmaradvány anyagából mutat be néhány jellegzetes típust.