Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

fenntartással lehet csak fogadnunk. Mindamellett a folklorista számára megérné a fáradságot, hogy megmentse és kiemelje a netán még felfedhető szilárd hagyomány-magot, illetve mindazt, ami az e helyhez fűződő képzelet terméke. Az bizonyos, hogy a község és a vár nagymúltú környezetbe esik. A közeli Pécs, Pécsvárad. Cikó, Szászvár, Báta fémjelzik e táj történeti arculatát. Mégis, magának a várnak hiteles története a bizonytalanság ködébe vész. A felszíni maradványok, kutatás nélkül, koráról semmit sem árulnak el, illetve csak annyit, hogy nem éppen közönséges építkezés emléke áll előttünk. Azok alapján a szakértő személyek — érthetően — csak óvatosan nyilatkoztak, mondván, hogy a vár esetleg illyr vagy kelta eredetű, netán IX. századi frank építkezés. A halvány okleveles adalékokból pedig a romantika és a hitelesség szövődménye alakult ki, a következők szerint. A Hasznos Mulatságok 1828. évfolyamának lapjain napvilágot látott rövid közleményében Horvát István megemlékezett Istvánffy Miklósnak fennmaradt, két kötetre menő oklevélgyűjteményéről, amely kötetek egyike ,,a Nagy Széchenyi Ferentz gondoskodása által a Széchenyi Országos Könyvtárban őriztetik", míg a másik kötet az egri érseki könyvtárba került.

2 Az előbbinek értékes darabja II. Andrásnak a pécsi püspök és káptalan részére 1235. évben kiadott birtokadományozó oklevele. Az adományozott birtokok felsorolásánál azok egyikét akként jelöli meg az oklevél, hogy az délről határos a nádasdi britek földjével — („cum terris Britanorum de Nadasth."). Horvát István utalt arra, hogy az oklevélről Koller József is említést tett — a napjainkban is sokat idézett — művében,

3 anélkül, hogy annak különösebb jelentőséget tulajdonított volna. Egyébként, — írja, — az oklevél néhány sorának idézése mellett, csak a figyelmet kívánta felhívni az azokban foglaltakra, felvetvén a kérdést, hogy kik lehettek azok a britanusok. akiknek földjéről ott szó van, anélkül, hogy a kérdésre feleletet tudna adni. Az oklevelet, nagy művének darabjai közt, a következő évben Fejér György egész terjedelmében közölte.'

1 Ebből — az 1093-ban és 1190-ben a pécsi püspökség részére történt királyi adományozások felsorolása és megerősítése mellett — kitűnik, hogy Bertalan püspöknek a keresztes háborúk során teljesített nagy szolgálatait s elődeinek érdemeit kívánta II. András jutalmazni, egyebek közt (a Baranya megyei) Boda és Nyárád, valamint (a Tolna megye déli szélén fekvő.) Máza földjének juttatásával.