Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

Ezen a helyen kutatóárkunkkal a hajdani járószinttől mért 290 cm, a dombtetőtől mért 540 cm mélységig, de tovább nem haladhattunk. Itt azonban a falfenéket még nem értük el. Munkánk során a legnehezebb feladat volt a Pa épület északnyugati, d oldalának, várható falmaradványának bármily részleges kibontása, a törmelékhalom alól. Itt az épületet szegélyező várudvar-fal nagy mértékben rongált, külső széle alatt a közvetlenül mélyedő hegyoldal a legmeredekebb, mintegy 70° szöghajlású. Ezen az oldalon az épület egykori szétrombolói, s a kincskeresők igen nagy mennyiségű épületanyag-törmeléket zúdítottak alá, amit nem szaporíthattunk, de a puszta férőhely biztosítása is gondot okozott. Ezen az oldalon, az omladékhalom széléből, az itt változatlanul 3 m széles várudvar-fal belső széléhez szorosan hozzáépített, említetten 8 m széles fal maradványa, s ezt megközelítően középütt áttörő kapunyílás alsó része bontakozott ki. (21. kép.) A kapunyílás 295 cm széles, tőle balra 230 cm, jobbra 275 cm, a falszakaszok szélessége. Az ajtókeret-felületek szögletesek, mélyítetten tagoltak, a kapuszárny^ak elhelyezésére. A falmaradványok magassága 290—260 cm, amiből 40 cm már az itt bolygatatlan, nyers márgatalaj ágyazásába esik. de ezzel a megmért magassággal nem értük el a fal alapozásának fenékszintjét. A kapunyílás belső, keretfelületeit nagyobb foltokban sárgásszürke színű, átlag cm-nyi vastagságú, sima vakolatmaradvány borította. A kapunyíláson belül kiütköző omladék legalsó rétegében egy vastag gerenda elszenesedett maradványa, s ekörül hamu-, szénmálladék egyenetlen rétegeződése látszott. A törmeléknek a várudvar-falra, illetve rommaradványa köré leomlott anyagából néhány, a korábbiakhoz hasonló, erősen profilált peremű cserépedény töredék és egy 8.1 cm hosszú ajtó-, vagy ládakapocs került elő. hiányos állapotban. (16a kép.) A kapunyílás előtt a várudvar-fal lekopott, felső romszintjét is annyira szétrombolták, hogy magával az épülettel s, a kapuval való. egykori, szorosabb kapcsolatát, a nagymennyiségű törmelékanyag eltávolítása híjján. ez alkalommal inkább csak sejthettük. A. későbbi kutatás feladata lesz az is. hogy az alant mélyedő sáncárok túlsó oldalát is megvizsgálva, megtalálja az itt is feltételezhető felvonóhíd nyomait. Többrendbeli kisebb kutatószelvény és árok segítségével meggyőződtünk arról, hogy a Pi—Pi épületek, illetve a b fal közelében, ideértve a »farkasarck« mélyét is. az itt egykor folyamatos élet idején a járószint a mainál 40—60 cm-rel volt mélyebb.