Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

60. Keleti hímzés. XVII. század (Zrínyi Miklós Múzeum, Szigetvár) Emelet. A meghódított területeken, a birodalom különböző részéről érkező lakossággal együtt, számos mesterember és kereskedő is letelepedett, akik elsősorban a helyi igényeket elégítették ki. De mint minden török városban, itt is megfordultak a messzi vidékről ékrező török kereskedők, akik a legtávolabbi keleti határszéltől a birodalom nyugati területéig eljutottak portékáikkal. A keleti áru nyugatra özönlésének gyakori módja volt a váltságdíj fejében küldött „ajándék". ,, . . . A paplant és a nyeregkápát már küldöm, de a kívánt szőnyeget nem tudom megszerezni . . . szép, úrnak való keszkenőt küldök Uramnak, mint feleségének ..." — írja 1607-ben egy rabságból szabadult török bég. A híres damaszkuszi pengéknek, a gyors török lovaknak, a keleti szőnyegeknek, a Boszporuszon túlról való hímzett és szőtt drága kelméknek, fűszereknek nemcsak a török birodalomban, hanem a határokon túl is nagy keletje volt.