Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

22. Szigetvár ostroma. Ismeretlen német mester műve Mathias Zündt után. XVI. sz. (Zrínyi Miklós Múzeum, Szigetvár) Az első 1411-ből való oklevélben szó esik a tornyot építő Szi~ gethi Ozsvátról is. 1463-ban kelt bizonyságlevél szerint Sziget a hatalmas Garák kezén volt. Az oklevél szerint a vártól délre keletkezett település a XV. század közepén már városias jellegű volt. Ezt erősíti meg a boszniai káptalan 1473-ból való oklevele, amely Sziget erősségét és városát (castrum et oppidum) kihangsúlyozza. Ekkor a várat és környékét a Török család szerezte meg. Sziget első szerepléséről tudósít II. Ulászló 1491-ben kiállított kegyelemlevele, amelyből kitűnik, hogy Török Ambrust és társait, akik Miksa császár híveit, a várba bebocsátották, seregének rablásában és pusztításában résztvettek — Ulászló kegyelemben részesíti. A XV. századi vár egyetlen megmaradt kőcmlcke, a vármodell mellett lévő gótikus gyámkő bizonyíték arra, hogy Sziget első erőssége nemcsak megerősített hely volt, hanem épületeit a kor izlése szerint díszítették is. A vár a török támadások első időszakában átépült. Istvánffy szerint: „Török Bálint e helyet megerősítette." Feltehetően az