Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

kutatók művéből értesül a messzi vidékekről idezarándokolt idegenek vagy helybeli lakosok sorairól, amelyek közül a múlt századi feljegyzések alapján néhányat bemutatunk a dzsámi előtti folyosórészen. Nem találjuk nyomát a dzsámi falán lévő egykori koránidézeteknek sem, amelyek egykor a dzsámi díszítését is jelentették. A Szulejmán dzsámi egykori hangulatát a teremben elhelyezett szőnyegekkel, gyertyatartókkal, korántartóval érzékeltetjük. A mohamedán templom színességét a gazdagon díszített szőnyegek biztosították, ugyanis a vallás előírása szerint lábbelivel tilos a templomba belépni. A mohamedán hívők a magukkal hozott szőnyegen Mekka felé borulva végzik ájtatosságukat. Arról, hogy a letelepített lakosság itt Szigetváron is folytatta volna a híres keleti szőnyegek szövésének mesterségét, nincs tudomásunk, sőt egyetlen egy ilyen bizonyítható adattal sem rendelkezünk a meghódított magyar vidékekről. E mesterség, a szőnyegszövés mélyen a helyi hagyományokba gyökerezett, más környezetben, teljesen más körülmények között már nem folytatták. A szigetvári Szulejmán dzsámi sem külsejében, sem belsejében, valamint belső berendezésében nem tartozhatott a pompásan épített, gazdagon díszített dzsámik sorába. Egyszerű lehetett, mint a többi kisvárosi dzsámi, annak ellenére, hogy a legnagyobb török szultán emlékére épült. Ha valóban igaza van Szelaniki török történetírónak az építkezés időtartamára vonatkozóan, akkor megérthetjük, hogy miért nem kupolás építészeti elrendezésben készült, s miért maradtak el róla a díszítések, munkaigényesebb építészeti megoldások. A fennmaradt feljegyzések szerint — alig néhány évre az építése után elrendelték a rendbehozatalát. Mindez igazolja gyors, nem alapos építését, egyszerű voltát. A dzsámi a visszafoglalás után, az 1700-as években a várparancsnok lakása lett, majd később a vár katonai jellegének megszűnését követőleg az uradalmi központtá alakult vár magtárává alakították át. Később lakás céljaira szolgált, majd a felszabadulás után különböző intézmények használták. Műemléki helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség az elmúlt években fejezte be. * * *