Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

rat, felsorolta épületeit, hadifelszerelését: . . . itt köröskörül (ti. a várnak déli bástyájánál) egymás fölött sok báljemez, s egyéb zárbuzán, kolumburna és mozsárágyú van. A lőrésekben és a cserényvédek mögött tüskés borz gyanánt elhelyezett nagy báljemez ágyúk vannak. A várnak messzelátó bástyája alatt vav, a hadiszertár". A török Sziget vára egyike lett a rettegett török végváraknak. A környék magyar falvait folytonos portyázásaikkal, rablásaikkal félelemben tartották. A bécsi hadilevéltárban őrzött panaszleveleknek se szeri, se száma, amelyek a szigeti törökök kegyetlenkedéseiről számolnak be. A szigeti bég csalta kelepcébe és ölte meg 1571-ben a XVI. századi végvári harcok egyik legnagyobb vitézét, a híres törökverő Thury Györgyöt, „akinek hősiességéről három nyelven énekeltek". Thury György megmaradt szablyáját, puskáját, puskakulcsát a török Szigetvárra vonatkozó dokumentumokkal együtt az ablak melletti falitárlóban mutatjuk be. A folyosó végén Turbék-ot (Türbé = mauzóleum) Szulejmán szultán temetkezési helyét ismertetjük. Az ostrom alatt a vár közelében meghalt Szulejmán szultán belső részeit, a dombosodó vidék alján temették el, — a török történetírók szerint egykori sátra alatt. A sír fölé díszes sírépítményt, türbét emeltek. E helyet azóta is Turbéknak nevezik. A szultán holttestét Isztanbulban temették el. Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjáratakor a csapatok elvonultak Szigetvár mellett, de a vár megtámadására nem került sor. „mivel nagy katonaság gyűlt benne". Turbékot azonban felgyújtották, földig lerombolták, Szulejmán sírjához Zrínyi senkit sem engedett nyúlni, •— „nem halottak ellen megyünk" mondása azóta is ismeretes. Eszterházy Pál, a hadjárat krónikása helyszínrajzában megörökítette a szultán sírhelyét, ennek közvetlen környezetét és lerajzolta elképzelése szerint az 1566. évi török tábor központját, a fővezéri sátrat. A téli hadjárat után a türbét a többi lerombolt épülettel együtt ismét felépítették a törökök és a szent zarándokhely a visszafoglalás időszakáig fennállott. Ekkor az osztrák katonaság feldúlta,, teljesen lerombolta, építőanyagát elprédálta. A vár elfoglalása után megtartott első divánon (tanácskozás) már elhatározták, hogy a várban Szulejmán tiszteletére „egy dzsámi építéséhez hozzákezdenek". Szelaniki szerint az építéssel három hét alatt elkészültek, s a hálaadó imát a vár elfoglalásáért 1566. szeptember 28-án már ebben tartották.