Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

ról, a török kegyetlenkedéseiről, férfiak és nők, gyermekek, rabszolgasorsba döntéséről, eladásáról. A Dunántúl egész lakossága a XV. század végétől számított 80—90 év alatt, 60%-kal, 900 ezerről 360 ezerre csökkent. Baranya megye 650 községéből a hódoltság végéig 283 község tűnt el. A pusztuló nép életét ábrázoló metszetek közül néhányat a baloldali falitáblán bemutatunk. A végvári küzdelmek során új katonatípus alakult ki: a végvári vitéz, aki gyakran rongyosan, zsold nélkül, éhezve, mostoha viszonyok között, élete végéig helytállt. Hazánk történelmének e súlyos korszakából az utókor számára a fennmaradt nevű és névtelen hősöknek nagy száma már önmagában is bizonyíték a végváriak áldozatvállalására, hősi helytállására. A török őket tekintette a legelszántabb ellenségeinek. „A magyar végbelieket, akik sok mozgalmat és még több kárt okoztak, teljesen ki kell irtani." — írja 1565-ben Szokolovics Mohamed nagyvezir. Ezt a harcos, küzdelmes végvári életet örökítette meg az események pontos leírásával, a magyar történeti költészet legismertebb régi mestere, Tinódi Sebestyén (1510?—1556). Kéziratban is terjedő énekeit 1554-ben „ Cronika"-jában nyomtatásban is megjelentette. Szigetvár közelében született, ifjúságát Szigetben töltötte, Török Bálint udvarában. Élményeit részben szigeti esztendeiből merítette, műveiben többször utal erre. Istvánffy Miklós (1538—1615) történetíró „A magyarok történetéről" c. művében a végvári harcok hőseinek méltó emléket állított. A reális, világi szemlélettel előadott események között megtaláljuk Szigetvár 1566. évi ostromának festői leírását, amelyből a költő Zrínyi Miklós is sokat merített. Istvánffy maga is tanúja volt a XVI. századi végvári küzdelmeknek. Szigetvár közelében, Kisasszonyfán született, s ifjúkorában Zrínyi Miklós alatt több esztendőt töltött Sziget várában, Balassi Bálint (1554—1594) a végvári harcok költője. A végvári élet szépségét, küzdelmes vállalkozásait és a végvári hivatást művészi módon örökítette meg verseiben. A végek küzdelmeiből felszárnyaló vitézi költészetét később sem múlták felül. Balassi maga is sokat harcolt a végeken. Eger várában egy század élén szolgált, s hősi halált halt Esztergom védelmében. A végvári küzdelmek megörökítő! nek ,Tinódinak. Istvánffynak, Balassinak egy-egy jellegzetes művét a baloldali falitárlóban állítottuk ki.