Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

14. Gótikus gyámkő és kályhacsempe töredéke. XV. század. A várak megerősítését, a Habsburg-állam is szorgalmazta, jelentőségüket I. Ferdinánd és a haditanács korán felismerte, mivel azok a „német nemzetnek és egész Európának védőbástyái''. A várak építése, megerősítése során a török elleni védelemben alakultak ki a síkföldA várak. Ezeket folyóközökben, mocsaras környezetben, ,,magyar módra" építették. Szigetváron kívül síkföldi vár volt Győr, Tata, Szolnok, Gyula. A földvárak legfőbb erőssége a mocsár, a víz volt. Csak ezek elvezetése, kiszáradása után gondolhatott az ellenség arra, hogy megrohamozza a várat. Az ingoványos, sáros talajon az ágyúk vontatása, felállítása is nagy nehézséget okozott. A mocsárvár, a földvár építéséhez nem volt szükség költséges építőanyagra, csak fára és földre, továbbá számos várépítő jobbágy munkájára. A síkföldi várak egyik fontos része a vizesárok. A szigetvári belső és külső várat elválasztó vizesárok a XVI. században a 15—20 m szélességet, s a 4 m mélységet is elérte. A külsővár