Kalmár János: Zrínyi fegyverek. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 7. Pécs, 1965)

8. Karabély a Zrínyi-család címerével. (Svájc, műkereskedői kézen) A konstantinápolyi Topkapu Szeráj gyűjteménye húsz darab ilyfajta sodronyinget őriz, s ezeket mint magyar sodronyingeket tartják nyilván. A vöttaui sodronying a XVII. század derekának terméke (9. kép). A tompolt nemezsüveg magas tetővel készült, felhajtott karimája csákósra vágott, s ^hímzett skófiumos virágornamenssel és indadísszel borított. A hímzést selyemszálakkal végezték, magyaros ízlésben. A nemezsüveg a XVII-XVIII. században általánosan használt, jellegzetesen magyar fejfedő viselet volt, azonban nem úri használatban találjuk ezeket, hanem inkább előkelőbbek udvarában szolgálatot tévőknél, hajdúknál, huszároknál. Ha valóban Vöttauból származik a fent leírt süveg, úgy nem kétséges-, hogy a Zrínyi-javak közül való (10. kép). Vizsgáljuk meg a Zrínyi-fegyverek útját Csáktornyától a vöttaui várkastélyig. A költő Zrínyi Miklósnak egyetlen fia született, Ádám, akinek felesége volt Lamberg Mária Katalin (f 1717. 1. 29.). Zrínyi Ádám utód nélkül halt meg. Elesett a zalánkeméni harcban 1691-ben. Birtokai és ingóságai özvegyére maradtak. Az özvegy másodszor is férjhez ment Flasching Miksa Ernőhöz (Wlassin). Leányukat, Leopoldinát feleségül vette Daun Miksa, s ekkor a Flasching-uradalmak a vöttaui várkastéllyal együtt a Daun-család birtokába kerültek. A vöttaui várkastélyban őrizték a Zrínyi-féle fegyverek között a szigetvári Zrínyi Miklós díszfegyverzetét, mégpedig sisakfát, pajzsát és