Kalmár János: Zrínyi fegyverek. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 7. Pécs, 1965)

A költő Zrínyi Miklós csáktornyai pallosa A korábban említett Zrínyi-féle perzsa pallos a hagyomány szerint a csáktornyai fegyvertárból származik. Markolata és hüvelye aranyozott, vésett díszű ezüstből készült. Keresztvasa kétoldalt aláhajhk és sárkányfejekben végződik. A markolat feje ívben megtörve előreáll, mely jellegzetes perzsa formaalakítás (5. kép). A markolatot 3 sorban, rekeszes foglalatban 3 darab türkizkő ékesíti, hátoldala vésett vonalas díszítésű. A hüvely öt pánttal tagolt, amelyet három sorban 122 darab rekeszes foglalatban ülő türkisz ékít. A pántok közepén egy-egy nagyobb méretű, rekeszbe foglalt nefrit-kőlemezzel, amelyek mindegyikében aranyba foglalt öt-öt kisebb türkisz található. A pántokon kívül még négy nagyméretű nefritlemez helyezkedik el a hüvely alsó és felső részén. A hüvely hátoldala, s a markolat vonalasán vésett művű. A penge egyik lapján a következő ezüsttel tausirozott perzsa felirat olvasható: Senden demlitli olan y la ortak ólma. („Ne légy társa náladnál hatalmasabbnak.") Lejjebb a következő vésett latin szöveg: „id est cum fortiorem noli union em". („Valóban nem akartam az erősebb egységét.") A penge másik lapján az újabbkori vésett szöveg így hangzik: Hunc gladium antiquum persicum praeda in hello contra turcas proprietas erat comitis Nicolai ultimis ex Stirpe ZRÍNYI décapitât is 1680. Deinde proprietas Francisa ultimi comitis Csikulinyi postea in Familia Sermage Comitum Petri. I. Troylli Henrisci Ottonis Arthuri. Magyar jelentése a kövekező: „Ez a régi perzsa kard a török elleni háborúban zsákmányként került az utolsó, a Zrínyi-törzsből származó Miklósnak tulajdonába, akit 1680-ban lefejeztek. Azután az utolsó Csikulinyi Ferenc gróf tulajdonába, majd későbben a Sermage grófi családba, Péter, I. Troyllus Henrik Ottó Arthur tulajdonába került."

6 A pengére vésett szöveg a Sermage család egyik hagyományát kívánja bizonyítani, amely szerint a pallos eredetileg Zrínyi Miklósnak a törökön ejtett zsákmányából származik. A szöveg téves adataiból arra következtethetünk, hogy a penge vésése nem hamisítás céljából készült, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a hamisításra szánt feliratok híven követik a történeti adatokat. A lefejezett Zrínyi nem Miklós, hanem Péter, a költő testvéröccse volt, akit azonban nem 1680-ban, hanem 1671-ben fejeztek le, Bécsúj'' Szendrei: i m. 484-485.