Füzes Endre – Mándoki László: Baranya népe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 5. Pécs, 1963)

benne lévő egynemű veres pamuttal hímzett fehér lepedőből, párnákból és vánkusokból, fenn a fogason néhány durván mázolt madaras és tulipános tálak és tányérok, füles poharak, kőztek néhány üvegből is, ezekhez járul télen még egy vagy két szövőszék." Ez a berendezés a századfordulóig nem sokat változott. Bútoraik, az ágy kivételével keményfából készültek. A székek támláját szalmával fonták be vagy áttört faragással díszítették. Az ágy előtt álló pad (ringó) támláját este átfordították, ide fektették a teknőbe kötött csecsemőt. A Dél-Dunántúl jellegzetes bútora, az ácsolt szökröny, az ormánsági házban is megtalálható. Háztető formájú fedelét a sarkokon négy szarv díszíti. Felületére geometrikus mintákat karcoltak, amelyeket vörösre és feketére festettek. Ruhaneműt tartottak benne. A mestergerendán volt a helye a kisebb szerszámoknak, a bibliának, zsoltáros könyvnek és a kalendáriumnak. Az utcára néző ablakba tették a cserépbe ültetett muskátlit. Télen a kályha fűtötte a szobát. Ezt négyszögletes, mélyített, zöld vagy sárga kályhákból, kályhaszemekből, kupákból rakták, amelyeket gölöncsérek készítettek. Híresek voltak a vajszlói gölöncsérek. A kályha füstje a száján át a konyhába távozott, ezért a szoba füsttelen, tiszta Az ormánsági szoba részlete a kályhával 3* 35