Mándoki László: Busójárás Mohácson. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 4. Pécs, 1963)

jelentéktelen számban voltak itt katolikusok. A mohácsi sokácok betelepedése 1686 utáni években történt Srebrenicáról" (1947, 226. lapon); a későbbi adóösszeírások (pl. az 1696-os) is azt bizonyítják, hogy ekkor még nem laktak Mohácson délszlávok, ittlétüket csak a XVIII. század elejéről, az 1715, 1720-as összeírásokból lehet igazolni. 4. A Kóló-térre igyekvő busó (icói). Ernyey József kimutatta, hogy külföldön is, más maszkos farsangi szokásokhoz is gyakran fűződnek a törökök, vagy tatárok kiűzésével kapcsolatos (szintén irreális) magyarázó mondák, s elveti, miként más szerzők is, azt a lehetőséget, hogy a monda alapja megtörtént esemény.