Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)

térképre feszített piros szálak mutatják, hogy a birodalom mely részeibe vitték őket katonai szolgálatra. A fekete szálak azt mutatják, hogy a birodalom mely részeiből hoztak idegen katonaságot az itteni, megerősített határvonalra. A római hatalom a meghódított területek fiatal férfilakosságát katonai szolgálatra kötelezte, melynek időtartama 25 év volt. Az 500 és 1000 főből álló csapattestek élén római tisztek állottak, kik már egészen fiatalon magas rangokat értek el. A "rabszolgasorból kikerült katonák részére a katonai szolgálat nyújtotta az egyetlen lehetőséget a társadalmi felemelkedésre. 25 évi katonai szolgálat után elnyerhették a római polgárjogot. A fényképekről és mögöttes térképről olvasható le: hol fordult meg és mi mindenen ment keresztül a szegény katona hosszú szolgálati ideje alatt, míg elnyerhette az elbocsátó levelet, a diplomát. A kis üvegszekrényben a Battinán talált diploma látható. Mellette olvasható szövegének magyar fordítása. VI. terem. — A római Pécs (Sopianae) A rómaiság az ittlakó bennszülött elemeket előnyök juttatásával fogta össze. Az igazi római lakosság száma csekély volt. A városban megindult ipar és kereskedelem nagy vagyoni eltolódásokat eredményezett. Ez a vagyoni eltolódás a sírleletekben mutatkozik meg. A gazdagok pompás síremlékekkel ellátott sírjai mellett ott találjuk a szegények egyszerű sírjait. A vagyoni különbségeket a kereszténység sem enyhítette (festett sírkamrák — téglasírok). A szekrény a római ipar és kereskedelem Pécsett talált emlékeit tartalmazza. A falon a Dóm környékén talált, őskeresztény temetőterület térképe látható, a festett sírkamarák, temetőkápolnák és téglasírok feltüntetésével. A temető kiemelkedő épülete a hétkarélyos bazilika volt. A »Pees kialakulasa« című térkép jól szemlélteti a római, török és középkori városhatárokat, valamint azt is, mint húzódott feljebb és feljebb a település az egészségesebb hegyoldalba. A római város építészetében erős itáliai hatás jelentkezett. A város lakosságának összetétele a római hódítás után 200 évvel ís felismerhető. Crispius Potens nemcsak az állam legfőbb istenségeinek (Jupiter, Juno) tiszteletére emelt oltárt a város szentélyében, hanem az ősi illyr istenség: Silvánus tiszteletére is. A szembenlévő falfelületen Baranya megye rómaikori úthálózata látható. Sopianae akkor is központ volt. Pannónia minden nagyobb városával utak kötötték össze. A római hadigépezet és a kereskedelem gyors és eredményes működésének alapja a jól kiépített úthálózat volt. Az utakat a katonaság építette és tartotta karban. Az utak mellett hengerestestű mérföldkövek állottak, melyen feltüntették az építés alatt uralkodó császár nevét és távolságot is. y