Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)

y a mi zengővárkonyi népünk hite szerint ilyen emberi képességek és tulajdonságok a koponyában székeltek. Ezeknek átszármaztatására irányuló törekvéssel függhet össze a koponyavétel. A terem közepén lévő, földjével együtt, eredeti helyzetében kiemelt sír tiszta képet ad a temetkezés módjáról. A halottakat ilyen ' össze­kuporodott, úgynevezett zsugorított helyzetben temették el. A feltárt közel négyszáz sír mindegyikében ugyanilyen helyzetben feküdt a csont­váz. A csontvázak mindig kelet, délkelet vagy dél felé fordított és néző helyzetben feküdtek. A férfisírok jellemző melléklete a kőfokos, a fejtőkés és a tűzkőkés, míg a női sírokban főleg edények és ékszerek szoktak lenni. Az edényekben étel- és italféléket helyeztek, a halott mellé. A kerek tálban látható lapockacsont a sírbatett étel maradványa. Férfisír lévén, mögötte ott a fej tőkés is. A két kis szekrényben az idolplasztikai alkotások vannak. Agyagból készült ember- és állatfigurák ezek. Részben önálló alkotások, részben pedig edények és ezek tartozékai. Az emberfigurák kizárólag nőalakokat ábrázolnak. Legkiválóbb közülük a gyermekét szoptató anya, edény­bütyök volt. E nőábrázolások a matriarchatussal függnek össze, ami a női nem különleges szerepének szinte kultikus elismerésén alapult a lét­fenntartással és a származással kapcsolatban. Az állatfigurák totemállatokat ábrázolnak, vagyis azon állatokat, melytől a törzs önmagát származtatja. Mind az ember-, mind az állat­figurák különösen művészettörténeti vonatkozásban kimagasló jelentő­ségű részei a zengővárkonyi leletanyagnak. A tabló a fontosabb edényformákat szemlélteti. A zengővárkonyi leletanyag rendszeres ásatások eredménye. Hiteles, történeti értékű anyag. Felöleli az újabb-kőkori emberi élet minden lénye­gesebb megnyilvánulását, melyekből rekonstruálni lehet magát az emberi életet. Jó példa ez az anyag arra, hogyan válik a tárgyi anyag élő és eleven erővel ható történeti, társadalom- és művelődéstörténeti forrás­anyaggá. A leletanyag jelentősége abban van, hogy hiteles, tárgyi bizo­nyítékokat szolgáltat az Engels által felvázolt nemzetségszervezetre és az anyajogú társadalomra. ///. terem. — Az ősközösség bomlása (rézkorszak) Ezelőtt mintegy 4000 esztendővel a péceli kultúra népe nyomult be területünkre. Megjelenésével függ össze a helybeli vadász és földművelő gazdálkodás egyensúlyának megbomlása. A megélhetés legfontosabb forrása: az állatállomány a család- és nemzetségfő tulajdonába ment át. Előtérbe kerül a magántulajdon, felbomlik az ősközösség, megszűnik az anyajog. A palotabozsoki telepen talált sok háziállatcsont érzékelteti e történéseket. A falon e nép háztípusa látható, rajzban. Mellette ott a kemence, melynek padozata eredetiben áll előttünk. 2* 5

Next

/
Thumbnails
Contents