Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (

2017

)

72

Egykor csapolták a nyírfák, egyes szilfajok és a csertölgy nedvét főként szomjoltásra, de a nyírvizet erősítő szerként és torokfájás ellen is használták. A gyógynövénygyűjtés érdekes, szakrális hagyományát gyakorolták a magyarországi, főként Tolna és Baranya megyében élő német nemzetiség körében. A Nagyboldogasszony napi virágszentelés – ma már szinte teljesen kihalt szokása – során 30 fajt gyűjtöttek a megyében. Több településen is a szent csokorba kötötték többek között, a következő fajokat: kisezerjófű, cickafark, szurokfű, fehér üröm, hólyagos habszegfű, közönséges bábakalács, tejoltó galaj, vasfű, zsidócseresznye, közönséges orbáncfű. A vadnövénygyűjtés a megyében ma is gyakorlatban van, főként vadgyümölcsöt, medvehagymát és néhány ismertebb gyógynövényt gyűjtenek többen. A piaci árusításban megjelenő vadnövények fajszáma hazai viszonylatban mindenképpen jelentősnek tekinthető, hiszen 25 ehető, vadon termő faj (vadzöldség és vadgyümölcs, fűszer) és 59 vadvirágként árult faj jelent meg a piacokon napjainkban, a vizsgált időszakban. 2. táblázat: A Baranya megyében gyűjtögetett vadnövények és felhasználásuk módja, ideje 