Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
SZEMLE - Gál Éva: Kesztyűkönyv. Kesztyűviselet, kesztyűs mesterség, Pécsi Kesztyű
Kesztyűkönyv 583 ri. Emellett közgyűjtemények, magánszemélyek, kesztyűipari vállalkozások fotóanyagai is gazdagítják a kiadványt, amelynek kiadását több éves előkészítő, feltáró munka előzte meg. A formába öntés, a grafikai terv és a nyomdai előkészítés Bognár József († 2016) és Harnóczy Örs művészi alkotómunkája nyomán valósult meg. A Kesztyűkönyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadási Kollégiumának támogatása, és a könyv végén felsorolt húsz szponzor nagylelkű adománya tette lehetővé. A szerkesztő külön kiemelte a bevezetőben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségét, támogatását, amely jelentősen hozzájárult e különleges ipartörténeti publikáció megjelenéséhez. Részlet Dr. Kaposi Zoltán – a kötetben megjelent – ajánlásából: „A Kesztyűkönyv egy igen régi iparágat mutat be. A szerzők körbe járják e mesterség európai múltját. Megtudhatjuk belőle, hogy az évszázadok során a kesztyű, mint fogalom milyen társadalmi szokásokhoz kapcsolódott, milyen szerepet játszott a társadalmi közéletben, az egyházi liturgiában, a szerelemi életben, a katonai tevékenységben. Végigkövethetjük a könyvben a kesztyűkészítés legfontosabb fázisait. Bekukkanthatunk egy, a források fényében valóságos gyárba, ahol állóképeken keresztül ismerhetjük meg a kesztyűkészítés munkafolyamatait. Megismerkedhetünk a valaha volt legnagyobb magyar kesztyűs dinasztiával. A leírásból egy angol típusú karrier bontakozik ki előttünk: Hamerli János igazi self made man volt: kis műhellyel kezdte, amit pár évtized alatt sikerült gyárrá fejlesztenie. A pécsi műhely mellett a Habsburg Birodalom fővárosában, Bécsben is műhelyt és üzletet tudott nyitni. Üzemét fiai vitték tovább, fejlesztették még nagyobbá. Közép-európai sorsát persze a kesztyűgyár sem kerülhette el: a Hamerli-gyárat 1948-ban államosították. Érdekes azonban, hogy a Pécsi Kesztyűgyár még állami tulajdonban is jól működött, amit a „pécsi kesztyű” szlogen, a több ezer alkalmazott, valamint a jelentős exportteljesítmény világosan bizonyít. Déri János, Gál Éva és MárfiAttila kesztyűkönyve nemcsak azért érdekes, mert megismertet egy régi ipari mesterséggel. Hanem azért is, mert az ilyen mesterség1. ábra: A Kesztyűkönyv címlapja
