Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Gál Éva – Huszár Zsuzsanna – Potkovácz Milán: Beszámoló a roma holokauszt téma múzeumi feldolgozásáról. A Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem módszertani fejlesztő projektje
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 550 kiváló mintaprojektjeinek tematikáját is figyelembe véve) a holokauszt téma feldolgozását több alkalomra – akár több hónap időtartamra – elosztva valósítják meg a tanárok. 2 Így arra gondoltunk, a témát feldolgozó iskolai projekteknek a jelzett tárlat is szerves részévé válhat. A Nemzeti alaptantervben (NAT) számos olyan fejlesztési terület, nevelési cél fogalmazódik meg, amelynek megvalósítására a holokauszt, illetve roma holokauszt témán keresztül összetett módon nyílik lehetőség. Másrészt, a történelmi események mélyebb megismerésére a témát feldolgozó kiállítás szintén alkalmat ad. Fontos szempontként emeltük ki a hitelességet (az új, folyamatosan napvilágra kerülő források adatainak megismertetését is szem előtt tartva) és a személyességet (a túlélők visszaemlékezésein keresztül az emberközelbe kerülő személyes sorsok feltárását). Olyan, múzeumpedagógiai munkában használható anyagok kidolgozását terveztük, amelyeket egyfajta kínálatként a pedagógusok kezébe adhatunk, hogy ezek felhasználásával vagy ezekből is ötleteket merítve alakíthassák ki a múzeumi látogatás tervét és programját. Másrészt fontosnak tartottuk azt is, hogy az emléknapokhoz kötődően is tudjuk majd hasznosítani a készülő roma holokauszt „modulokat”. 3 Mindezek nyomán, 2015 őszén a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve, a tárlathoz kapcsolódó múzeumpedagógiai módszertani fejlesztési projekt valósult meg dr . Huszár Zsuzsanna (PhD) (adjunktus, PTE Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék) vezetésével és dr. Cserti Csapó Tibor (PhD) (docens, PTE Romológia és Nevelésszociológia Tanszék), valamint MárfiAttila ny. főlevéltáros (A lágerek népe. Névtelen romák holokausztja című kötet szerkesztője) közreműködésével. A továbbiakban e munka eredményeiről számolunk be. A módszertani segédletekben megjelenített múzeumpedagógiai törekvéseink A kortárs nemzetközi és hazai felfogásban ( Brüninghaus-Knubel 2004: 119– 132., Koltai 2011: 54–67.) a látogató nem passzív befogadó, hanem partner a témáról való közös gondolkodásban, a mégoly érzékeny társadalmi kérdések2 A holokauszt téma iskolai feldolgozásának segítésére pályázatok kerültek kiírásra, továbbképzések zajlottak pl. az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervezésében, és pedagógusok által kifejlesztett és megvalósított munkák érhetők el akár az interneten keresztül is. A közgyűjteményi területen, különösen a roma holokauszt témában új források bukkantak fel, ezek kutatása, feldolgozása, publikálása jelenleg is zajlik. A témához kapcsolódó dokumentumok, személyekhez kötődő tárgyak, visszaemlékezőkkel készült riportok, írásos anyagok gyűjtése is folyamatos, ennek nyomán új gyűjtemények keletkeztek, kiállítások nyíltak. 3 Nemzetközi Holokauszt Emléknap: január 27.; A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja: április 16.; Roma I?úság Napja: május 16.; Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja: augusztus 2.
