Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Mendöl Zsuzsanna: Pécsi asztalosmunkák a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 504 szája elé tartva csendre int (vagy a szerelem titkára figyelmeztet). A patak túloldalán lévő erdőből ugyanis egy másik szárnyas gyermek kilőtt nyila éppen az olvasó hölgy keblébe fúródott. (7–8. ábra) Némi aránytalanság az előtér és a távoli építmény elemei, valamint a figurák között, a rajz naiv bája alapján valami olvasmányillusztráció vagy népszerű mintalap másolatának tűnik. E rekeszek éppúgy alkalmasak voltak írószerek, ékszer tárolására, mint fonalak, varróeszközök számára. A rekeszes felső szint, majd az alatta lévő középső hármasosztású egység kiemelésével a doboz aljának közepében ismét tusfestésű, rögzített lapra bukkanunk: ovális mezőben romantikus, nagy távlatú táj látható: csúcsos hegyek, folyó szabdalta mezők, erdők, várrommal. Az ovális képmező ívháromszögeiben szimmetrikus antikizáló indadísz, fekete háttérben. (9–10. ábra) A kép két oldalán kiemelkedő sávban két-két kis fiók rejtőzik, ami befelé a képet részben eltakarva húzható ki. Emléktárgyak, értékek elrejtésére, tárolására szolgálhatott. A tusfestéses képek kivitele – főként a figurálisé – minden rajzi naivsága ellenére gyakorlott kézre vall. „A tussal festett, bájosan naiv képeket vélhetően helyben készítették, esetleg az asztalos lehetett a kivitelező. Az ilyen fajta tusfestéses képeket többnyire készen vásárolták az asztalosok, akik maguk nem tanultak figurális rajzot a rajziskolákban.” – írja Rostás Péter a székesfehérvári tanácsnok, Rauch Ferenc helyettes főbíró megrendelésére 1825-ben készült álló és ülő írásra szolgáló, tusfestésű ábrákkal díszített szekreterről ( Rostás 2012b: 38.). Előfordult tehát, hogy néhány asztalos a rajziskolai oktatásnak köszönhetően a figurális ábrá9. ábra: Rekeszek a varródobozban (fotó: Füzi István) 10. ábra: A varródoboz alján tusfestésű tájkép-ábrázolás (fotó: Füzi István)
