Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
NÉPRAJZ - Pulszter Zsuzsanna: Húsz éves a Baranya népművészete című állandó kiállítás
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 484 katalógusában olvashatjuk: „a néprajzi gyűjtéseket már a néprajztudomány kialakulásakor az „utolsó pillanat” sürgető érzése, az átalakuló, modernizálódó társadalomban elveszni látszó kulturális javak megmentése motiválta. A gyűjtések másik késztető mozzanata a népi motívumok felhasználásával kialakítandó magyar stílus keresése, felfedezése volt.” ( Begovácz – Burján – Vándor 2008 : 5 .) A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteményét – hasonlóan sok más néprajzi gyűjteményhez – alapvetően tehát a szép, régi és nemzeti/nemzetiségi jelzőkkel lehet leírni, s ez összhangban van az állandó kiállítás által közvetített képpel. Ugyanakkor a gyűjtemény rengeteg anyagot tartalmaz a paraszti kultúra mindennapjaiból is, és ennek megfelelően gazdasági- és munkaeszközök, valamint hétköznapi tárgyak garmadáját őrzi a raktár: a legkülönfélébb gyűjtögetéshez, vadászathoz, halászathoz, állattartáshoz, földműveléshez, szőlészethez és gyümölcsészethez, különféle népi mesterségekhez kapcsolódó eszközöket, a népi lakáskultúra tárgyi örökségeit, a táplálkozáshoz, öltözködéshez kapcsolódó tárgyakat, valamint az emberi élet fordulóinak emlékeit. A népi kultúrának a munkával, mezőgazdasággal, állattartással, mesterségekkel és az élet hétköznapi folyásával összefüggő vonatkozásai kevéssé jelennek meg a jelenlegi állandó kiállításban. Korábbi állandó tárlaton volt már kísérlet arra a Néprajzi Osztályon, hogy a népi élet társadalmi és gazdasági összefüggéseinek komplexitását kíséreljék meg – ha vázlatosan is – bemutatni, erre a későbbiek során még visszatérek. Tekintsük most át a 20 éves jubileumát megért aktuális tárlatot! A Baranya népművészete című állandó kiállítás A Baranya népművészete című állandó kiállítás a pécsi Néprajzi Múzeum Rákóczi út 15. szám alatti épületének földszintjén található 4 teremben, mintegy 200 négyzetméter alapterületen. Az 1999-ben megjelent kiállítási katalógus szerint „bár válogatásunk nem készülhetett a teljesség igényével, vázlatosan mégis bemutatja Baranya egykori népi tárgyformáló művészetét.” ( L. Imre 1999 : 7 .) Az első teremben három nagy téma került bemutatásra. A látogató megtudhatja, mely tájakon milyen népcsoportok lakták vidékünket, itt kapott helyet ugyanis egy Baranya népcsoportjainak térbeli elhelyezkedését bemutató tabló, amelyet a megye változatos felszíni formáit és természetes növényvilágát bemutató képek egészítenek ki. A népi építészet helyi jellegzetességeit, településformáit, tipikus lakóépületeit, szakrális helyeit archív fotókkal, vázrajzokkal és egy térben elhelyezett eredeti templomajtó-kerettel reprezentálja a tárlat, s a fotók segítségével alapvető település-néprajzi és népi építészeti ismereteket is szerezhetünk. Ugyanebben a helyiségben kerültek elhelyezésre a népművészet fából készült tárgyai is: bútorok (festett ládák, dél-dunántúli területek
