Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Wéber Adrienn: Egy figyelemre méltó pécsi éremgyűjtő a 19. századból: Dittmayer Jakab (1825–1887)
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 472 matikáról szóló különböző munkáit végül nem a Nemzeti Múzeumra, hanem a belvárosi elemi népiskolára hagyta, kitömött állatait, csontvázait, kövületeit 16 vitrinnel az Ágoston téri elemi népiskolára; kagylógyűjteményét, a mamutcsontokat, valamint egyéb kövületeket és könyvespolcait a polgári leányiskolára, nyolc olajfestményét pedig a főreáliskola festménygyűjteményére. 20 Érdekes végrendeletéről a helyi sajtó is beszámolt ( Pécsi Hírlap 1887: 4., Fünfkirchner Zeitung 1887: 4.). A sajtóban nem egyértelmű, hogy a szóban forgó numizmatikai írásoknak csak gyűjtője ( Pécsi Hírlap 1887: 4.), vagy szerzője volt-e ( Fünfkirchner Zeitung 1887: 4.), inkább talán előbbi. Ha szerzője lett volna e műveknek – művei nem szerepelnek egy bibliográfiában sem –, igazolható lenne tudományos érdeklődése az éremgyűjtés terén, így inkább az érmek kuriózum jellege lehetett a gyűjtés indoka. Gyűjteményei közvetve a Pécsi Városi Múzeum hiányára is rávilágítottak, s így – bár igen korlátozott mértékben – a helyi múzeumügyre is kihatottak. Az 1887. augusztus 16-i városi közgyűlésen Bolgár Kálmán bizottsági tag felrótta, hogyha a helyi múzeumot már felállították volna, akkor a „ Dittmayer-féle nagyértékű hagyományok most bizonyára a városi múzeumot gazdagítanák és nem forgácsolódtak volna el. ” ( Pécs 1887: 2.). Dittmayer Jakab személye a kor régészei és numizmatikusai körében nem volt ismeretlen. Nevét a Pécsre látogató Hampel József többször is feljegyezte naplóiban (OSZK Kézirattár Duod. Hung. 54/13. 2 recto, Duod. Hung. 54/17. 18 recto.), sőt 1872-ben készült jegyzékében leírást is ad a gyűjteményről: „ Ditmayer Jakab: m. kir. végrehajtó: görög meglehetős számban, de Lipcséből hozatta őket, van egy-két Baranyában lelt barbárja is, római (elég szép), magyar és külföldi csekély .” (OSZK Kézirattár OCT. HUNG. 874: 16.) Az, hogy Lipcséből hozatta az érmeket gyűjtői elszántságra, s adott esetben komoly anyagi áldozatra utalhat. A helytörténeti kutatás számára azonban még fontosabb momentum, hogy baranyai éremleletek is gazdagították gyűjteményét. Feltehetően részt vett az 1876-os budapesti ősrégészeti kongresszuson, mert a tagok névsorában szerepel. 21 Numizmatikusként nemzetközi szinten is ismerhették, ugyanis Horváth Antal és Wiesner Rajmár mellett megemlíti pécsi gyűjtőként egy olasz numizmatikai címtár ( Gnecchi – Gnecchi 1903: 15.). 22 A végrendeletében 20 MNL BaML IV. 1406. g. E-15031/1928: „(…) Herrn Karl von Mesterházy nicht nur die 42 Stück Jagdrequisitten und Waffen sammt Brett, sondern auch alle andere Waffen meiner Sammlung. Meine Sammlungen vermache ich nicht wie ich am 19 Juli 1884 geschrieben, an die hiesige Oberrealschule, sondern wie folgt: - Die aus ungefähr 1200 Stück bestehende Münzensammlung vermache ich der Städtischen Schule in der inneren Stadt sammt meine verschiedenen Werken über Numismatik. Die ausgestop?en Tieren und Skelete und Petrefakten auch meinen Glaskasten 16 Stück den Augustiner Schule, meine Muschelsammlung die Mamut Knochen und sonstigen Petrefakten auch meinen Bücherstellagen der bürgerlichen Mädchenschule, 8 Stück meiner Öhlgemälde behufs Vermehrung der Gemäldesammlung der hiesigen unter Leitung meines geehrten Freundes Direktor Dischka stehenden Unterrealschule (…). ” 21 Pécsi királyi végrehajtóként: Congrès 1877: XXVI.; MNM Adattár Ha 94. IV. 4. 22 Érdekes módon a mű 1886-os kiadásában még csak Horváth Antal szerepel ( Gnecchi –
