Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea – Biró Marianna: Erjesztéssel feldolgozott vad- és kultúrnövények Magyarországon – etnobotanikai áttekintés
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 44 Kenderfélék (Cannabaceae) Humulus lupulus L. / felfutó komló: Sör alapanyag ( Péterffy 1928: 6., Balassa 1944: 92., Váróczi 2013: 18., Takács – Udvari 1996: 212., Kóczián 2014: 158.), és a tartósított erjesztőanyag – a komlós korpa – járulékos anyaga a komlóvirág-főzet ( Kisbán 1980, Kisbán 1997: 456., Bődi 1965: 152.). Bátky (1941: 76.) erjesztett komlós árpasavanyítót említ. Szömörcefélék (Anacardiacaea) Rhus typhina L. / ecetszömörce (ecetfa): Történelmi említés ( Brückmann 1716 in Gombocz 1934: 74.), hogy „ jóízű és szépszínű ecet készítéséhez ” használták virágát. További részleteket nem ír, így nem tudjuk, hogyan készült az ecet. Az is elképzelhető, hogy csak az eleve savanykás ízű virágzattal savanyítottak, de nem zárható ki az erjesztés sem. Fészkesvirágzatúak (Compositae) Taraxacum officinale Weber / pongyola pitypang: Gömörben a pitypang virágából készült a pimpóbor ( Zsupos 1987). Hüvelyesek (Leguminosae) Robinia pseudacacia L. / fehér akác: Virágából bort készítettek Gömörben ( Zsupos 1987) valamint az Alföldön akácvirágból szőlő törköly és cukor hozzáadásával pálinkát is főztek ( Balázs 1986). Lens culinaris Medik. / főzeléklencse: A magokból ecetet erjesztettek ( Ecsedi 1935: 324.. Knézy (1997: 40.). Phaseolus vulgaris L. / veteménybab: A magokból erjesztéssel ecet készült ( Bencsik 1973: 124.). Pisum sativum L. / veteményborsó: Történelmi adatok szerint pálinka készült borsóból ( Szathmáry 1932). Nyírfafélék (Betulaceae) Betula pendula Roth ( B. verrucosa Roth) / bibircses nyír (nyírfa, májfa): A nyírfa csapolt nedvét erjesztve, szódás, savanyúvízként is kedvelték régen ( Schilberszky 1899: 166., Kiss L. 1929, Szathmáry 1932, Ecsedi 1935: 356., Kardos 1943: 20., Szebeni 1962: 59., Gunda 1967, Varga Gy . 1993, Papp et al. 2014). Bort ( Schilberszky 1899: 106., Kiss L. 1929, Ecsedi 1935, Zsupos 1987, Papp et al. 2014), és ritkán pálinkát is főztek a nedvből ( Ecsedi 1935, Ujváry 1957: 242., Balázs 1998). A régi források nyírsört is említenek bővebb leírás nélkül ( Schilberszky 1899 : 166 .). V an, ahol ecetet is erjesztettek a fanedvből ( Schilberszky 1899 : 166 ., Kiss L. 1929 , Ecsedi 1935 , Papp et al . 2014 ).
