Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Josef Schwing: Bolyongó helynevekről. Megjegyzések Tóth Endre „Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről” című cikkéhez
Bolyongó helynevekről 411 betűk felső szárának hurko lása –, szuggesztívek ugyan, ámde nem meggyőzőek. Ezen kívül kénytelen a bizonyíthatóan az It.G kancelláriai jegyző kezétől származó, más tintával (!) írt dátumot „utánarajzolásnak“ minősíteni. Tévesen állítja azt, hogy az oklevelet teljesen lekaparták, azaz palimpszesztussal lenne dolgunk, amiről azonban szó sem lehet! A 11. sz. írásának jellegét sokkal inkább tükrözi a megkérdőjele zetlen D H.III.260, például: gyakori kerek s, hegyes v az u helyett, a rövidítések kifejlett gyakorlata stb. Ilyen jellemzőket nem találunk a D O.II.165 esetében. Röviden: Nem látom okát annak, hogy a már Sickel által is feltárt leletben kételkedjünk. Ha azonban ki kell tartanunk a D O. II.165 valódisága mellett, akkor összeomlik Koller teljes érvelése, amelyet természetesen tartalmi szem pontból is még egyszer a legalaposabban felül kellene vizsgálni. Akik Kollerre hivatkoznak (Fichtenau, 13 Gänser), úgy teszik azt, hogy maguk nem vizsgálták a tényállást. 14 ” Az eredeti oklevél, amelyet a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv kérésemre alaposan megvizsgált, a következő eredményt hozta: „Levelére válaszolva a Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatósága közli, hogy II. Ottó oklevelét kvarclámpás vizsgálatnak vetettük alá. Ennek során kiderült, hogy az oklevél egy kis része lekapart pergamenen található, de nem a teljes szöveget írták lekapart felületre. Az Önt különösen érdeklő ,ad V aecclesias’ szövegrésznél nem tudtunk kaparást megállapítani. A szöveget ezen a helyen is lendületesen, egy menetben írták. Nem sokkal az ,ad V aecclesias‘ alatt található egy lekapart rész, amelynek eredeti szövegét – mint ahogy minden más még felismerhető szövegrészt – véleményünk szerint még az oklevél kiállítása előtt lekapartak.” 15 Jóllehet ezzel a vizsgálattal az egész kérdéskört végleg le lehet zárni, szeretnék utólagosan rámu tatni néhány ellentmondásra, amelyeket Koller elméletének szószólói érthetetlen módon nem vettek észre: 1. Nem világos, miért nyújtotta volna be Salzburg 977–984 közötti években Arnolf elő oklevelét – amely Koller szerint az „első”, később elveszett Arnolfinum – megerősítés céljából II. Ottó császári kancelláriájába, amikor abban hiányoztak a pannon birtokok, jóllehet Salzburg teljes Pannóniára ( tota Pannonia ) igényt támasztott. 13 A Tóth 2015 cikkében szereplő 45., 48. és 49. számú végjegyzet, amelyek a Koller által kifejtettek elfogadására vonatkoznak, légből kapottnak bizonyulnak, ugyanis a megadott szakirodalomban nincs szó Koller nézeteinek sem elfogadásáról (Heinz Dobsch) , sem elutasításáról (Heinrich Fichtenau) . A Schwing nek (2009) tulajdonított kijelentés, miszerint: „az Arnulfinum H. Koller által kikövetkeztetett 11. század eleji keltezése megszünteti a V ecclesiae helynév 9. vagy 10. századi értelmezését, mert a magyar püspökség nevének az ismeretén is alapulhat” nem létezik, még csak tartalmilag hasonló sem található a szövegben. 14 prof. dr. ?eo Kölzer 2016. július 8-án kelt levelében található közlés. 15 A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv levéltárigazgatója, prof. dr. Leopold AUER írásos közlése, kelt 2008. augusztus 7.
