Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A szászvári vár régészeti kutatása 387 A falszoros teljes beépítéséig a konyha szemetét a konyhaépület körül, a falszoros járószintjén terítették el. Ennek a szemétrétegnek a legkésőbbi lelete egy 1490-ben vert Mátyás dénár volt. A keleti palotaszárny felépülte után a szemetet a konyha mögötti folyosón kihordták az északi falszorosba épített pillérek közé. Itt a déli pillérek közti boltív építési állványának cölöplyuka felett II. Ulászló egy 1497-ben vert dénára és egy 1497–1503 között vert obulusa került elő ( Nagy 2014: 2.). Ezek szerint az új keleti palotaszárny felépítését az 1490-es évekre, valószínűleg 1490 és 1497 közé keltezhetjük. Kőfaragványok Ennek az építési periódusnak a két biztosan azonosítható kőszerkezete a keleti szárny reneszánsz ablaka (22. ábra) és az új déli gótikus várkapu kerete. Míg a korábbi építési periódusokban a faragványok tufából készültek, a reneszánsz keretet márgából faragták. Szintén márgából készült egy, a korábbi típusokhoz hasonló, homorlat, lemez, rézsű profilú, rézsűs könyöklőjű gótikus, élszedés, homorlat, lemez, pálca, homorlat, horony profilú gótikus ablakkerettípus is. A hetedik építési periódus A következő nagy átépítést az új külsővár kiépítése jelentette (27. ábra/ 1). Ekkor épült fel a kb. 80×80 méteres alapterületű, sarkain és oldalfelező-pontjain, összesen nyolc, íves alaprajzú toronnyal erősített külső falöv. A várfal északnyugati saroktornya és a hozzá csatlakozó két várfalszakasz soha sem került föld alá: a nyugati falat a plébániaház kerítéseként, az északit a gazdasági épületének hátfalaként megtartották és folyamatosan javítgatták az újkorban is ( Gerő 1999: 168. kép.). Gerő Győző és G. Sándor Mária ásatásai tárták fel a két falszakaszt lezáró északi és nyugati, patkó alakú oldalfelező torony alapjait, amelyet részlegesen helyre is állítottak. Különböző földmunkák során a keleti falszakasz egyes részeit megtalálták az öregek napköziotthonának és a szomszédos tűzoltószertárnak a keleti homlokzata alatt, a déli falszakasz pedig esetleg azonosítható Bertók Gábor földradar felmérésén a templomtól délre eső házsor homlokzata előtt mutatkozó anomáliával (8. ábra). E falövet nem érintették közvetlenül a 2013–2015 között végzett kutatások, mégis egy fontos információval gazdagodtunk az építéséről. Az már a korábbi kutatások során is megfigyelhető volt, hogy a külső várfal alapozási padkájának szintje alacsonyabban fekszik, mint a vár korábbi északi külső falrendszeréhez tartozó északnyugati saroktorony visszabontott faltetejének szintje, ebből arra következtethettünk, hogy az új külső várfal építése idején még állt a korábbi északi külső várfal.
