Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A szászvári vár régészeti kutatása 375 A harmadik periódus keltezése Ennek a periódusnak az építkezései egyértelműen az udvarház megerődítését, kastéllyá alakítást szolgálták. Ebből következtethetünk az építkezés datálására. A datálás terminus ante quemjét meghatározzák a keleti falszorosba utólag, a negyedik építési periódusban beépített konyha szemétrétegeinek leletei, amelyek Mária királynő dénárjának hamisítványával indulnak ( Nagy 2014: 2.). Az I. Lajos király halálát követő időszak harcai Alsáni Bálintot és Pécs környékét súlyosan érintették. Bálint püspök – anyja, Garai Ilona révén – a Mária királynőt támogató Garai-párt oszlopos tagja volt. Erzsébet anyakirályné bizalmasaként királynéi főkancellár lett, 1384-ben pedig elnyerte a bíborosi címet ( Fedeles 2009: 113.). Így amikor a Horváthiak 1386-ban fellázadtak Erzsébet ellen, Alsáni Bálint is a felkelők célpontja lett: 1387 áprilisában felgyújtották a püspök székvárosát, Pécset is ( Fedeles 2011: 27–28.). Ezekben a zavaros időkben indokolt lehetett a szászi udvarház megerősítése. Negyedik építési periódus A konyha Már a külső kerítőfal építését követően a keleti falszoros északi felébe egy négyszögletes konyhaépületet emeltek (3. ábra/ 1). Az építkezések sorrendjét igazolja, hogy a konyha falai utólag épültek hozzá a belső körítőfalhoz, építési szintje pedig magasabban helyezkedik el a külső körítőfal építési szintjénél. A konyha keleti fala és a külső körítőfal között egy keskeny sikátor maradt. A 90 cm-es falvastagságú konyha északkeleti, belső sarkában egy legalább négyszer megújított tapasztású kemencét tártunk fel (3. ábra/ 5). A konyha padlóját mindenhol korom borította. A tüzelőberendezés belső elhelyezése és a konyhaépület viszonylag nagy falvastagsága alapján arra következtethetünk, hogy az egész helyiséget gúla alakú kéményboltozat fedhette. A konyha bejárata feltehetően a helyiség délnyugati sarkában nyílhatott a kastély belső udvaráról, de ezt a falszakaszt a 20. században az alapozásig visszabontották (3. ábra/ 4), így a bejáratnak nem maradt nyoma. A kemence mögött az északkeleti sarokban is mutatkozik egy ajtónyílás, bár ezt elfedi egy 20. századi betonalapozás. Ez egy hátsó ajtó lehetett, amin keresztül a szemetet kihordták a falszorosba, ugyanis a konyha körül a falszoros területén mindenütt vastag kormos szemétréteget tártunk fel, amely nagy mennyiségű állatcsontot, konyhai kerámiát és több pénzérmét tartalmazott. A pén-
