Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 372 datöredék alapján ismerjük. Ez a kápolnahajó bordáihoz hasonló, de kisebb, és a középső körtetag helyett két homorlattal kísért lemezből álló tagozattal ellátott forma. A keleti torony A kápolnává alakított nyugati torony helyett a palota új bejáratát és lépcsőházát a keleti oldalon képezték ki. Ide, az épület homlokzatának közepéhez egy, a nyugatihoz hasonló méretű tornyot építettek. A torony eredeti falazata és armírozott sarka az északi és keleti oldalon csak az újkori udvarszint alatti része őrződött meg, a déli oldalon viszont csaknem a főépület párkánymagasságáig fennmaradt, sajnos azonban eredeti nyílásai közül itt is mindössze csak a magasföldszinten nyíló kapu őrződött meg, feljebb az újkori átalakítások az eredeti nyílásokat eltüntették. A torony földszintjét a pincébe vezető kőlépcsős pincegádorként alakították ki. Az alsó két lépcsőfokok elő is kerültek. A gádor külső ajtajának csak a baloldali vállköve marad meg (16. ábra). Ennek alapján profilálatlan csúcsíves kapu lehetett. A pince belső ajtaja élszedett profilú kőkeretének a bal alsó szárköve maradt meg a gádor déli oldalának újkori köpenyfalába foglalva ( Gerő 1999: 158. kép). A magasföldszinten a torony külső ajtaja a déli oldal nyugati felén nyílott. Az eredeti ajtóból a két elemből álló küszöb, és a baloldali, élszedett profilú szárkő, továbbá a szemöldökkő baloldali fészke a marad fenn, illetve a szemöldökkő felett egy faragott kőhasáb is megfigyelhető volt ( Gerő 1999: 140. kép ). A szárkő külső síkja hátrébb helyezkedett el, mint a torony külső falsíkja és az utóbbihoz igazodó küszöb, illetve az ajtó feletti kőhasáb külső síkja. Ennek alapján az ajtó úgy rekonstruálható, hogy az egyenes záradékú, élszedett profilú ajtókeretet mélyített, faragott kő keretű tükör vette körül. A tükör szolgált a felhúzott állapotú felvonóhíd fészkének. Egyértelműen a felvonóhíd létére vall az ajtó előtti falazott farkasverem és a veremnek az ajtóval átellenes oldalán elhelyezett két kőkonzol, amelyek a lenyitott híd külső végét voltak hivatva megtámasztani. A két konzol közül a palotafal melletti teljes épségben maradt, a másiknak csak a letörött csonkja került elő. Különös, hogy a felvonóhíd tengelyét tartó konzoloknak nem tudtuk semmilyen nyomát sem megfigyelni az ajtó küszöbe alatt épségben meglévő középkori falsíkon. Egyedül a bal oldalon, a palotafal csatlakozó falsíkján látható egy kváderkő, amelyben szabálytalanul kikopott lyuk fedezhető fel a küszöbszint felett, de túl magas helyzete miatt nehéz ezt a híd tengelyét tartó nyílásként értelmezni. Az ajtó előtt épült farkasverem az udvar szintje fölé emelkedik. A farkasverem tetejére felfekvő felvonóhídhoz az udvarról kőlépcső vezethetett fel, melynek két lépcsőfoka maradt ránk. A farkasverem maga egy, a délkeleti
