Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A szászvári vár régészeti kutatása 369 A harmadik építési periódus: a püspöki kastély A körítőfal és a kaputorony A következő építési periódusban az udvarházat és a kertet egy kb. 6 méteres távolságban futó, 80–100 cm vastag külső fallal vették körül. Az új fal másodlagosan épült hozzá a palotaépület nyugati tornyának külső sarkaihoz. A falöv déli oldalára, a két kerítésfal közé egy nagyméretű, 8×9 méteres alapterületű, 220–240 cm-es falvastagságú kaputornyot emeltek, amely egybeépült a külső fallal, de másodlagosan ráépült a belső fal miatta megbontott déli szakaszára. ( Gerő 1999: 167. kép) A torony külső kapuját csapórács és felvonóhíd, illetve kapuszárnyak zárták le. A kapuszárnyak alsó sarokvasainak kitörött helyei megfigyelhetőek voltak az élszedett profilú szárkövek belső oldalán. A kapukeret lábazata alatt szintén élszedett profilú, ferde tetejű kerékvetőkövek helyezkednek el ( Gerő 1999: 172. kép). (21. ábra) A felvonóhíd tengelyeit a kapukeret előtti faltükör keretébe mélyítve képezték ki, és megfigyelhető volt, hogy a tengelyeket, az erősebb kiülésű alsó kőrétegbe, illetve felül, a keretbe rögzített vascsapokba futó, függőleges, retesz-szerű vasakkal rögzítették a fészekben. A faragott kő sínekben futó csapórács szabadon, a kapu előtt kapott helyet ( Gerő 1999: 173. kép). (15. ábra) Hasonló megoldást ismerünk az egri vár úgynevezett Hippolit-kapujának az 1450-es évekre keltezhető kaputornyán. Furcsa módon a csapórács hornyai a felvonóhíd síkja előtt helyezkedtek el, ami azzal járhatott, hogy a rács leengedése után a hidat már nem lehetett felhúzni. A torony belső kapuja a külsőnél vékonyabb, a várudvar felé néző, élszedett profillal tagolt keretet kapott. Ezt mindössze a torony belseje felé nyíló, kőperselyekben forgó kapuszárnyak zárták le. A két fennmaradt alsó szárköveken megfigyelhető a kitörött sarokvasak helye, valamint mögöttük a kőperselyek is. A kapukeret lábazata alatt itt is élszedett profilú, ferde tetejű kerékvetőkövek találhatóak. A kapunak a várudvar felé oldalán két pillér emelkedett, melyeknek a belső oldalán keskeny ülőfülkék helyezkedtek el ( Gerő 1999: 171. kép). A fülkék padkája és kerete faragott kőből, félköríves záradéka téglából készült. E téglaív csonkja csak a nyugati oldalon, a téglából falazott fülkehátfalak félköríves lunettá ja azonban mindkét oldalon megmaradt (16. ábra), de rossz állapotuk miatt ezeket a helyreállítás során visszabontották és újrafalazták. A pillérek külső sarkait lekerekített kváder-armírozással látták el. A két pillér feltehetően a kaputorony emeleti bejárta előtti boltíves erkélyt hordozhatta. A két kerítés közti falszorosokba a toronyból egy-egy folyosó vezetett ki ( Gerő 1999: 169–170. képek). Belső falsíkjaikon jelentős méretű, eredeti,
