Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 362 Az emelet A harmadik szintre feltehetően a nyugati toronyban elhelyezett lépcső vezetett fel, de a későbbi átépítések ennek minden nyomát eltüntették. Ez a szint csak két térre lehetett felosztva. A déli kamra felett itt is egy hasonló méretű, a főfalak levékonyodása miatt 8,5×5,5 méteres helyiség kapott helyet. A válaszfalnak csak a nyugati végéből maradt ránk egy kis csonk, ezért azt legfeljebb feltételezhetjük, hogy a bejárata az alsóbb szintekhez hasonlóan itt is középen nyílt. A helyiséget a nyugati falon nyitott nagyméretű ablak világította meg, amelynek csak a földszintiekhez hasonló, faragott kőből kialakított fülkéje, pontosabban abból is csak az déli oldalának egy része maradt ránk, mivel a másik felét egy újkori ablak elpusztította. A fülke sarokkövei nem húzódnak le a padlószintig. A szint északi felét egy 8,5×12,5 méteres nagyterem foglalta el. Ennek északi falán kettő ablakból maradt fenn a belső fülkének a terem középtengelye felé eső, faragott kőből kialakított oldala, a nyugatiból csak az alsó két rétegkő, a keletiből pedig az alsó öt. Mind a két ablaknál megfigyelhető, hogy a könyöklő síkja alatt a törtkő falsík befut az ablakfülke alá, ám ülőpadkának nincs nyoma. Feltehetően az ablakok fülkéje nem futott le eredetileg a padlóig. A nyugati fal északi végén, egy újkori ablak helyén a műemléki helyreállítás során rekonstruáltak egy, az északiakhoz hasonló középkori ablakot, ám ennek semmilyen eredeti részlete nem maradt fenn. A nyugati fal déli végén, a földszinti nagy ablak felett az emeleten is lehetett egy hasonló ablak, ennek fülkekeretéből azonban csak a déli oldal két faragott kövének csonkja maradt fenn. A tető Az épület eredeti tetőszerkezetéből mindössze az északi és déli oromfal csonkjai maradtak meg. Az alacsonyabb hajlásszögű barokk tető miatt a 18. században mindkét oromfal tetejét visszabontották, így eredeti hajlásszögük már nem állapítható meg, illetve csak annyi mondható el róluk, hogy a 45 fokos barokk tetőnél meredekebbek lehettek. Kőfaragványok Az épület első periódusának ablakkereteiből mindössze egy példány, a földszinti északi homlokzat keleti ablakának egyetlen teljes szára maradt fenn eredeti helyén (12. ábra/ 4; 13. ábra/ 5). Az ablak keresztosztós szerkezetű volt, vízszintes osztójának fészke fennmaradt a szárkőben. Könyöklőjének külső ol-
