Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
Az avarok meghatározása és mitológiája 319 A szláv etnikai kérdés a legérdekesebb. 56 Megjegyzendő, hogy a modern politikai ideológiák erősen befolyásolhatták a kutatás nézőpontját. Az viszont kétségtelen, hogy a germánsággal ellentétben a szlávok sokkal kevesebb dologot vettek át a római kultúrából ( Pohl 1998: 18.). 57 Több jelenség mutat arra, 58 hogy a szláv törzseknek azonos kelet-európai eredetük lehetett, majd az idők folyamán elvándorolva egymástól többé-kevésbé távol éltek, 59 nyelvük és kultúrájuk központi hatalom nélkül terjedt ( Pohl 1998: 20.). A szlávság Samo protoállamát kivéve a morvák előtt nem hozott létre önálló államot. Ha tehát a korabeli etnicitás fő kritériumaként a politikai hovatartozást vesszük, 60 úgy nem volt egységes a szlávság, a mai ismereteink alapján viszont valóban némiképp elkülöníthető etnikumnak tekinthetők. A szlávok megjelenése a Kárpát-medencében az avarokkal hozható kapcsolatba. A szláv településterületek az avar szállásterületek peremén, az avarok fennhatósága alatt voltak. Alárendeltségükre utal az is, hogy a szlávok és avarok keveredése során megszületett utódokat az avarok nem ismerték el maguk közül valónak, jogaikból nem részesítették őket – noha azok nyilván szerették volna –, emiatt fellázadtak. ( Fredegar V 48. , Szádeczky-Kardoss 1992: 173.) Világos kifejezése ez annak, hogy az avarok és szlávok deklaráltan nem azonosították magukat egymással a kora avar időszakban. 61 A 9. századra megváltozott a helyzet. A szlávságot területenként eltérő külső hatások érték (karoling, bizánci, kazár, bolgár), és a kaganátus összeomlásával a hatalmi vákumot kihasználva avar területekre is benyomultak (Dunántúl, Dél-Szlovákia, 56 Lubor Niederle korábban a hullámos díszű kerámiát és az „S”-végű hajkarikát tartotta tipikusan szlávnak ( Niederle 1890: 51–54., Langó 2006: 98.). Később a Kárpát-medence általános szláv leleteinek a női fejdíszt, a csillag alakú csüngőket, és a kerek csattestű csatokat tartották ( Cs Sós 1958: 119–124.). További szláv leletekről értesülünk a Felső-Tiszánál, Alsó-Ausztriában, Moraviában és Pécs környékéről: fésűs díszű kerámia és fenékbélyeges kerámia a késői időszakból ( Stadler 2008a: 73., Stadler 2008b: 668–669.). A hamvasztásos sírokban is előkerülő, szlávként meghatározott Bügelfibeln típus ( Werner 1984) etnikai eredete vitatott ( Curta 2001: 274.). 57 A római hagyományok hatása az avar kori Kárpát-medence nyugati részén érthető módon sokkal erősebb, mint a keleti részen ( Bálint 2011: 11.). 58 Halomsírok, hamvasztás, sati, nyelvük stb. 59 Az avarok a szlávokat a 6. századtól tudatosan telepítették le határvédőként a Kárpát-medencétől nyugatra ( Göckenjan 1993: 276.), ahogyan ezt a bolgárok is tették később ( Nicephorus Patriarcha 35, 13–25 Szádeczky-Kardoss 1992: 223.). Bizánc pedig a Balkánra volt kénytelen beengedni őket ( Chronicon Monembasiae: 86–97., 116–121., 131–140., Scholion Arethae 241., Constantinus Porphyrogenitus De administrando imperio: 31, 8–20., Isidorus Hispalensis Chronica 414., Miracula Sancti Demetrii I: 117., II: 6, 307., Gregorius Magnus Epist . X 15., Szádeczky-Kardoss 1992: 152–155., 72–75., 114, 117, 136.). 60 Az etnikummeghatározás bonyolultabb verziói: etnoszociális organizmus ( ethnosocial organism – Bromley 1974: 69. Pohl 1998 16), társadalmi konstrukció ( Brather 2004: 100.), vagy szituatív konstrukció ( Geary: 1983). 61 Ez volt az a speciális helyzet, amikor egy behódoló népesség alávetett helyzetbe került, de életmódbeli és területi különállása okán nem tagolódott be a kaganátusba, és tagjai többsége nem vált avarrá.
