Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében... 299 amely a későbbi székesegyház felszentelése után mint püspöki magánkápolna működhetett tovább. Ezt az elgondolást leginkább a székesegyház alatt esetlegesen előkerülő nagyobb méretű késő római temetői bazilika cáfolhatná meg. Az altemplomban végzett földradaros felmérés alapján viszont az altemplom helyén viszont csak egy kisebb római kori temetői épülettel lehet számolni. 39 Az első középkori székesegyházként való beazonosítását három tényező támogatja: a földrajzi fekvés, a bizonyított középkori szakrális funkció és a méret. A Cella Trichora a középkori székesegyház nyugati oldalának déli része előtt helyezkedik el, ugyanannak a földhátnak a nyugati részén, ahol a székesegyház is emelkedik, azaz az adott hely lehetséges legmagasabb pontján. 40 (25. ábra) Egyértelműen látszik a szoros kapcsolata a székesegyházzal, annak helyének a kijelölésénél messzemenően figyelembe vették a Cella Trichora épületét. A székesegyház délnyugati tornya a Cella Trichora narthex e mellett áll, a keleti apszis pedig belenyúlik a két nyugati torony közötti homlokzatba a délnyugati torony északi oldala mellett. A Cella Trichora középkori fontosságát jelzi, hogy amikor szükségszerűen átjárót kellett nyitni közte és a székesegyház között, 39 Bertók – Gáti 2014 : 147 – 151 . 40 Az egykori ókeresztény temető északnyugati sarkában helyezkedik el a Cella Trichora , így a temető legészakibb és legnyugatibb ismert épülete. 24. ábra: A késő római kori temetői épületek méret szerint. A felső sorban (balról jobbra) a Cella Septichora, Cella Trichora II ., Cella Trichora I., ún. Ókeresztény Mauzóleum (készítette: Tóth Zsolt)
