Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 298 Az első középkori székesegyház meghatározása nem csak egy épületről szól, és nemcsak a középkori székesegyház eredetének problematikáját veti fel, hanem ez egyben a középkori püspökség és a középkori város eredetének a kérdése is, ugyanis a középkori város kezdetei a püspökvár területéhez köthetők. 34 A témával foglalkozó kutatók körében eltérő vélemények fogalmazódtak meg az első székesegyház (és az eredet) kérdésében, 35 amely alapvetően a kevés rendelkezésre álló adat következményének tekinthető. Ez érvényes az írott forrásokra és a régészeti kutatások által szerzett információkra egyaránt. 36 A lehetséges első székesegyházat illetően több megoldás is kínálkozik, mivel a püspökség az ókeresztény temető területén alakult ki, ahol több nagyobb temetői épület is emelkedett, amely alkalmas lehetett a székesegyház funkció betöltésére. (24. ábra) Az „Öt Templom/Öt Egyháza” elnevezés azt feltételezi, hogy a név keletkezésének idején a névadók öt templomnak tartható épületet azonosítottak az egykori ókeresztény temető területén. 37 Ha az ókeresztény temető és a középkori püspökség között a kereszténység a szellemi, vallási ös zszekötő kapocs, úgy fizikai értelemben ez egy római kori temetői épület és a székesegyház azonosságában realizálódhatott, amely ez esetben elsősorban az öt épület között keresendő. Abban eddig is egyetértett a kutatás, hogy az 1009-ben alapított Pécsi Püspökség első székesegyházát valamelyik késő római ókeresztény épülettel lehet azonosítani. A legnagyobb ilyen épület a Cella Septichora volt, de az már a római korban sem épült meg, s rétegrendjének vizsgálata alapján az Árpád-kor elején sem újították fel. 38 Méretben a következő épület a két Cella Trichora . Így logikus következtetés, hogy a püspökvár közepén emelkedő, felújított, már eleve templomként működő épületet szentelték fel 1009-ben székesegyháznak, 34 Pécs város első topográfiai alapú fejlődéstörténetének vázlata Gosztonyi Gyula tollából származik. Munkája középpontjában a székesegyház és a püspökvár állt, figyelembe vette az akkor rendelkezésre álló régészeti, építészet- és művészettörténeti, valamint írott forrásos anyagot. Találóan megfogalmazva eredetről beszél, felismerve a római kor és a Karoling-kor jelentőségét a középkori Pécs kialakulása szemszögéből ( Gosztonyi 1939). 35 Gosztonyi Gyula a munkájában a székesegyházzal kapcsolatos korábbi elképzeléseket is részletesen ismerteti ( Gosztonyi 1939: 267–281.). A székesegyház építéstörténetéről és a püspökség kezdeteiről megjelent legújabb munkák a korábbi szakirodalommal: Koszta 2009, Buzás 2009, Koszta 2015. A legmodernebb összefoglalás a püspökvár építéstörténetéről: Buzás 2015. és Buzás 2016. 36 Erről részletesebben: Tóth Zs. 2016 . 37 Csak a nagyobb, középkori szemmel templomnak tekinthető épületekkel lehet számolni, a kisebb, sírkamrák feletti cella memoriae épületeket figyelmen kívül lehet hagyni, ugyanis ezekkel együtt ötnél magasabb számot kapnánk. Az ismert épületek közül a két Cella Trichora , az úgynevezett Ókeresztény Mauzóleum biztosan az öt közé sorolható, a további kettő kérdéses. Az ismertek közül lehetséges még az V. számú temetői épület. Figyelembe kell venni, hogy a temető feltáratlan részein még lehet nagyobb épületekkel számolni. Egyéb értelmezések is felmerültek a név értelmezése során (ezekhez lásd Tóth E. 2015, és Koszta 2015). 38 Erről részletesen: Tóth Zs. 2011a. Buzás Gergely szerint a Cella Septichora felújításra került. Az érvek és ellenérvek összefoglalása: Buzás – Tóth 2015 .
