Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 296 tés után a politikai fennhatóság magyar kézbe került. A politikai fennhatóság és a régészetileg ténylegesen kimutatható honfoglaló népesség megjelenése közti több mint fél évszázados időkülönbséget az ún. „honfoglalók első nemzedéke” jelenséggel lehet feloldani, vagyis azzal, hogy a keletről újonnan érkező népek első nemzedéke régészetileg kimutathatatlan ( Szőke 2014 : 110 .). A Karoling időszak rövidsége ellenére mégis alapvetően befolyásolta Pécs további fejlődését: a késő római ókeresztény alapokra építkező karoling település lett a középkori pécsi püspökség központja, a középkori település legfontosabb magja. A római és a középkori település területe csak részben fedi egymást. (22. ábra) A középkori település területe a rómaihoz képest eltolódott északi irányba, illetve keleti irányban túlnyúlott a rómain. A két korszakban eltérő a temetők településhez viszonyított helyzete. A római korban mindig a lakott településen kívül létesítették a temetőket ( nekropolisz ), a középkorban a település templomai köré temetkeztek a lakott településen belül. A középkori település északra tolódása a domborzat szempontjából a kedvezőtlenebb irányba módosult. Annak a területnek az irányába, amelyet a római korban temetőként hasznosítottak. E terület volt Sopianae északi temetője, amelynek északnyugati részén, a korábbi temetőterülettől elkülönítve, hozták létre az ókeresztény temetőt. (23. ábra) Ez a terület lett a Karoling-kori előzmények hatására a középkori püspökség központja. A középkori település magját alkotó püspöki központ alapvető telepítő tényezője a hely szakrális jellege lett. 33 A lakott település kialakulásához és fennmaradásához azonban elengedhetetlen volt 33 A Tóth Zs. 2016: II. fejezet 2. és 3. pontjában foglalkozunk azzal, hogyan realizálódott ez a módosulás, illetve lásd ugyanitt az I. fejezetben írtakat. 21. ábra: A Cella Trichora területén és környezetében végzett régészeti kutatások eredményei (készítette: Tóth Zsolt)
