Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében... 283 A következő új megfigyeléseket lehetett tenni (15. ábra): – A keleti apszisba egy megközelítőleg észak–dél irányú középkori fal van beleépítve (9. objektum). (16. ábra) A fal előkerült már 1922-ben, s azóta is látható. Ennek ellenére a szakirodalomban említés sem történt róla! Szinte párhuzamos a székesegyház nyugati falával (kb. 1 fok az eltérés). Keleti széle és a székesegyház középkori falsíkja (a délnyugati torony nyugati falsíkja) között 2,40 méter távolság van. A fal 0,40 méter széles, 4,26 méter hosszú. Északi vége 0,46 méter hosszan hiányzik, azt az 1922. évi feltárás után bontották el, mert Szőnyi Ottó fotóján még ép állapotú. Iránya alapján összefüggésben van a székesegyházzal. A fal megépítése a székesegyház nyugati falának megépülése után történt, a székesegyház közelsége miatt leszűkítették a keleti apszist (keleti felét kirekesztették). Maga a szűkítés ténye azt is bizonyítja, hogy a Cella Trichora a székesegyház nyugati felének megépülte után is használatban volt, máskülönben a szűkítés helyett elbontották volna. Annyi valószínűsíthető még, hogy a kápolnaként működő Cella Trichora keleti apszisának végében kellett állnia eredetileg az oltárnak, amely az apszis nyugati végébe ezen zárófal megépítése után került. (Annak semmi nyoma nincs, hogy korábban az északi apszisban oltár állt volna. – Fülep Ferenc viszont ezt tényszerűen állította.) 16 – Habár a narthex és a centrális tér osztófalánál mind Szőnyi Ottó, mind Fülep Ferenc végzett feltárást, a védőtető elbontása után itt is új ismeretekre tettünk szert. Megállapítható lett, hogy a fal déli szélére egy, a római falnál jóval szűkebb kőfalat húztak, amely a két tér közötti ajtónyílás felett is végighalad, a narthex északkeleti sarkánál pedig, szintén a fal külső szélén, sarkosan északra fordul, majd a keleti apszis déli végénél sarkosan ráfordul az apszisra (10. objektum). (17. ábra) Érdekes, hogy a falszakasz északi oldalán a narthex sarkánál a fal nem 90 fokban fordul, hanem kb. 105 fokkal. A falszakasz külső felszínét vastag, egyenetlen felszínű vakolat fedi. Előbbiekből adódóan, amikor a fal ráépült a római falra, a narthex falai már nem álltak, hiszen egykori területe az épületen kívül került. Az ajtónyílás elfalazása már korábban ismert tény volt, amely északról (a centrális térből) jelenleg is látható. Az előbbiek alapján ez annyival egészíthető ki, hogy nem csak elfalazták az ajtónyílást, hanem a visszabontott római falat alapul felhasználva egy új falat emeltek, amikor a Cella Trichora már nem funkcionált templomként. Előzőekből adódóan későbbi, mint a keleti apszisba beleépített fal. További kapcsolatrendszer hiányában a funkciója nem volt meghatározható. – A 9. objektum és a székesegyház fala között, a Cella Trichora keleti apszisának északi szárán freskóval díszített felületet fedeztünk fel. – A Cella Trichora keleti apszisának déli szárán, közvetlenül a székesegyház lábazata előtt szintén freskót találtunk kis felületen. 16 Ehhez lásd még a 19. jegyzetet.
