Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében... 277 Mindhárom sírt abba a köves-téglás pusztulásrétegbe ásták bele, amely a Cella Trichora római kor utáni pusztulásából származik. Így a római kori eredet kizárható, azaz a sírok a Karoling-korra vagy az Árpád-korra datálhatók. 7 Mivel a sírok közvetlenül a modern burkolat alatt, a székesegyházhoz tartozó külső térszínen kerültek elő, a négytornyú székesegyház építésénél korábbiak, azaz a Cella Trichora épületéhez mint templomhoz tartoztak. 8 A középkori épületalapozás a feltárási terület északnyugati sarkában már 1922-ben is előkerült, habár Szőnyi Ottó nem tett említést róla. A fal déli, a Cella Trichora épületének nekiépített, végét a védőépület kialakításakor bontották el. Tájolását tekintve egyezik a Cella Trichora épületétől nyugat-északnyugat irányban, 5–10 méter távolságban lévő, Fülep Ferenc által VII. számú sírkamrának nevezett épületével, azaz ugyanahhoz a rendszerhez tartozik, amelyet a falsarok helyzete is megerősít. 9 A falak tájolása eltérő mind a Cella Trichora épületétől, mind a székesegyházétól és az azzal azonos tájolású középkori falakétól. Fülep Ferenc az általa VII. sírkamrának nevezett építményben nagy mennyiségű 9. századra datált leletanyagot talált ( Fülep 1962 : 41 .). A tájolás és a leletanyag alapján a 2. objektum egy a 9. században emelt Karoling-kori épület része, amelyet nekiépítettek a Cella Trichora északnyugati részének. Pécs első ismert Karoling-kori épített emlékéről van szó. Előbbiek alapján a késő római kori temető területén a Karoling időszakban településsel kell számolni, amelynek (feltételezhető) közepén templom (a felújított Cella Trichora ) és a hozzáépített lakóépület emelkedett. 10 Fülep Ferenc leírása alapján az épület legalább a 12. századig állhatott. 11 Az 1. és 3. objektumok alatt, a természetes talajszinten két gödör alja jelentkezett (5. és 6. objektum) a római kori épület pusztulásából származó törmelékréteg alatt. A gödrök római koriak, az azonban kérdéses, hogy valamilyen temető előtti (2–3. század) objektum vagy esetleg a Cella Trichora építésénél használt állványzat részei. Formájuk alapján leginkább cölöplyukak lehettek. Közvetlenül a régészeti feltárás után elkezdődtek az új védőépület kivitelezési munkálatai. Ennek során a székesegyház nyugati homlokzatának lábazata alatt láthatóvá homokréteg volt megfigyelhető; melléklet nélküli, nyugat–kelet tájolású sírok (lásd ehhez: Lakatos 1954 , Szőnyi 1927 , 181 . és Fülep 1960 : 82 .). 7 Gosztonyi Gyula a narthex ben előkerült sírt frank korinak tartja Szőnyi Ottó közlése alapján ( Gosztonyi 1943 : 16 .). Fülep Ferenc szerint a kötőanyag a sír két oldalán eltérő, amelyből a sír átépítésére következtetett. Megállapítása szerint a sír nem olyan szabályos alaprajzú, mint ahogy azt Szőnyi Ottó feltüntette. Késő római korinak tartja a Szőnyi Ottó által a narthex ben talált sírt ( Fülep 1960 : 82 .). 8 Az északi irányban emelkedő térszínt a négytornyú székesegyház építésének megkezdése előtt a templom déli oldala előtti természetes talajszinthez igazítva vízszintes felszínűre alakították (mélyítették). Ezáltal kerültek a felszín közelébe ezek a temetkezések. 9 A falsarok nyugati szára egyvonalba esik Fülep Ferenc sírkamraként meghatározott épületéhez tartozó felszíni épületrész falával. A szakirodalomban szereplő VII. számú temetői épület sírkamrájáról már a 2013–2014. évi feltárás előtt is bizonyítani lehetett, hogy nem római sírkamra. Az akkori ismeretanyag alapján Árpád-kori pincének gondoltam ( Kovaliczky – Tóth 2014 : 71. jegyzet). A 2013–2014. évi kutatás után latrinaként lehetett meghatározni ( Buzás 2015: 64.). 10 Pécs Karoling-koráról, valamint a római kor és a középkor közötti kontinuitásról részletesen: Tóth Zs. 2016 . vö. Tóth E. 2015 . 11 Fülep Ferenc az általa sírkamrának gondolt építmény belső terében a felszíntől 2,80 méter mélységben egyenetlen felszínű meszes réteget talált. Ez alatt 9–11. századra, felette 11–12. századra datálható leletanyag került elő ( Fülep 1962 : 41 – 44 ., lásd még Buzás 2015 : 64 . és 71 .).
