Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs– Gábor Olivér: Lugio északi vicusának éremanyaga az 1999–2000. évi feltárás alapján (Dunaszekcső, Szent János-hegy)
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 258 Éremanyag megoszlása A feltárások során műszeres leletfelderítéssel kutattuk fel a földben levő fémtárgyakat. Ennek köszönhető, hogy a három szelvényből összesen 38 római kori érem került elő. 5 A 2. kutatóárokból összesen 4, az 1. szelvényből összesen 16, míg a 2. és a 3. szelvényből 9-9 érem került elő. Bár az éremanyag mennyisége statisztikai vizsgálatokra nem igazán alkalmas, mégis fontos támpontot ad a castellum és a vicus kapcsolatának értelmezésében. Régészeti jelenségek és keltezhetőségük A bemért szintadatok szerint a legfelső rétegekhez (a mai felszíntől számítva: -128–130 cm) köthető érmek a Kr. u. 1–2. századból származnak (JPM ÉT. 2001.1.31, 38). 130–132 cm közötti szintről Kr. u. 3. század második feléből származó antoninianus okat (JPM ÉT. 2001.1.24, 34), illetve a Kr. u. 4. század második évtizedében vert follis t (JPM ÉT. 2001.1.33), de késő római kori Ae3 méretű bronzot (JPM. ÉT. 2001.1.28) is ismerünk. A feltárt terület Kr. u. 1–2. századi szintjeit a Kr. u. 3–4. század folyamán megbolygatták, így a korai leletanyag többsége is ezekből a rétegekből került elő. Fontos kiemelni két érmet, ebből az egyik a feltárt 3. padlószint fölül került elő, míg a másik az 1/1. szelvény 12. objektumából. A padlószint fölül előkerülő érem a 3. padlószintet terminus ante quem keltezi (JPM ÉT. 2001.1.24). A 12. objektum betöltéséből egy Kr. u. 1. század közepén kibocsátott as került elő (JPM ÉT. 2001.1.7), ami az objektum betöltődésének terminus post quem jét határozhatja meg. A továbbiakban fontosnak tartjuk a 12 objektumból előkerült leletanyagok további vizsgálatát. Az éremanyag elemzése A legkorábbi veret egy köztársaság kori denarius , melyet állapotánál fogva nem tudtuk meghatározni (JPM ÉT. 2001.1.12). Az előkerült Claudius-kori érmek (JPM ÉT. 2001.1.4, 7, 10, 12, 13) a vicus létrejöttének idejéről árulkodnak, amit ezek alapján Claudius korinak határozhatunk meg (1. ábra). Azaz, a vicus elhelyezkedését tekintve az megfelelt a korai palánktábornak és a későbbi kőtábornak is. Amennyiben elfogadjuk, hogy a vicus a Claudius-korban jött létre, úgy az a palánktábor létezését is feltételezi. Bár minden századból vannak érméink, 5 A fém- és éremanyag összegyűjtésében Szingler József segített, amit ezúton is köszönünk neki.
