Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Kovaliczky Gergely: Sopianae első periódusa
Sopianae első periódusa 239 elő, hosszanti oldalain oszlophelyekkel. A padlójáról előkerült két Vespasianus érme adja keletkezésének terminus post quem jét ( Kárpáti 2004: 281.). Ettől északra a későbbi periódusok kőfalai által rombolt gerenda-alapárkok kerültek elő, melyek egy nagyjából kelet–nyugat irányú, több helyiséges épület maradványai. Az épület teljes kiterjedésében nem került feltárásra, így az alapárkok által határolt folyosószerű helyiségeknek csak a szélessége adható meg: 0,5 és 1 méter. A méretek miatt inkább feltételezhető, hogy a középső osztó gerenda nem fal-alapozásként funkcionált (esetleg az épületnek több periódusa is volt). A két épülettől nyugatra fémöntő-műhelyre utaló nyomok, a terület déli részén pedig két edényégető-kemence (10. ábra) és egy hevítőkemence maradványai kerültek elő egy gerenda alapárok, és egyéb, összefüggést nem adó gödrök, oszlophelyek mellett. 7 A kemencék közeléből előkerült többé-kevésbé ép firmamécsesek (K ovaliczky 2005: 27–28.), és egygombos, erősprofilú bronzfibula itt előállított tárgyak lehettek. Az egyik kemence pusztulásának terminus post quem jét a rostélyról előkerült, égett Hadrianus érme adja. A kemencék anyagára a pecsételt díszítésű provinciális árun kívül a piros bevonatos, fogasdísszel ( Kovaliczky 2005: 26–27.), barázdával, hullámvonallal díszített edények a jellemzők. Ettől a területtől északra, az OTP épületének építésekor három kemence került feltárásra ( Katona Győr 1983): kettő közülük közös tüzelőtérből fűtött hevítőkemence volt, melyre a későbbiekben egy henger alakú, átlyuggatott rostélyú fazekaskemence épült. A kemencék környezetéből előkerült leletanyagból említésre méltó az a fenyőfamintával pecsételt aljú tál, mellyel hasonló díszítésű típus az I?úsági Háztól északra feltárt fazekaskemence anyagából ismert. 8 A kemencék egymáshoz való viszonya két alperiódust határoz meg, az alperiódusok keltezésére pedig a belőlük előkerült leletanyag nyújt lehetőséget: a hevítőkemencék esetében a környezetükből előkerült, 1. századra keltezhető szürke, szűknyakú palack ( Katona Győr 1983: V. tábla 1. kép) ad támpontot, míg a fazekaskemencét a belőle előkerült Drag 37. terra sigillata töredék ( Katona Győr 1983: II. tábla 6. kép és VIII. tábla 5. kép) és Drag 32. terra sigillata tál ( Katona Győr 1983: VIII. tábla 8. kép) keltezheti, mely a 160-as években terjedt el. Ezek alapján az 1. század végén működő fémműves-műhely helyén a 2. század közepén fazekasműhely épült. A Rákóczi út – Jókai utca saroktelken végzett feltárás (11. ábra) során a későbbi periódusoktól nagy mértékben bolygatott állapotban kerültek elő a korai jelenségek ( Tóth 2010a és Tóth 2010b). Lakóépületként azonosítható objektumok ezen a területen nem voltak. 7 A déli felületről részletesebben lásd Kovaliczky 2005 . 8 vö. Katona Győr 1983: I. tábla 1. kép és Kovaliczky 2015: 14. kép
