Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Viktor Wéber: Settlement of the Early Urnfield period at Majs–Borza-major (Southern Transdanubia, Hungary)
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 228 V. Szabó G. 1996: A Csorva-csoport és a Gáva-kultúra kutatásának problémái néhány Csongrád megyei leletegyüttes alapján. - A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvei. Studia Archaeologica 2: 9–109. V. Szabó G. 2004: A tiszacsegei edénydepó. Újabb adatok a tisza-vidéki késő bronzkori edénydeponálás szokásához. - A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvei. Studia Archaeologica 10: 81–113. Vadász É. 1992: Későbronzkori település nyomai az M0 autópálya szigetszentmiklósi nyomvonalának közelében. - In: Havassy P. – Selmeczi L. (eds.): Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán 1. BTM Mûhely 5. Budapest, pp. 211– 240. Váczi G. 2013: Cultural connections and interactions of Eastern Transdanubia during the Urnfeld period. - In: Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 1: 205–230. Váczi G. 2014a: A sióagárd-leányvári kincslelet. Megjegyzések a gyermelyi horizont időrendjéhez. - In: Anders A. – Balogh Cs. – Türk A . (eds.): Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczi Gábor 60. születésnapjára. Budapest, pp. 43–57. Váczi G. 2014b: A hálózatelemzés régészeti alkalmazásának lehetőségei a késő bronzkori fémművesség tükrében. - Archaeologiai Értesítő 139: 261–291. Velušček, A . 1996: Kostel, prazgodovinska naselbina. - Arheološki vestnik 47: 55–134. Vinski-Gasparini, K. 1973: Kultura polja sa Zarama u sjevernoj Hrvatskoj. - Zadar, 230 p. Vrdoljak, S. 1994: Tipološka klasifikacija kasnobrončanodobne keramike s lokaliteta Kalnik-Igrišče. - Opuscula archaeologica 18: 7–81. Késő bronzkori telepnyom Majs–Borza-majornál (Baranya megye) Wéber Viktor A tanulmány az 1966-ban, a mohácsi csatatér kutatása során feltárt késő bronzkori településre utaló jelenségek, egy teljesen és egy részlegesen feltárt gödör leletanyagát dolgozza fel. A leletanyagban többek között belülről vízszintes síkozással vagy árkolással díszített, kihajló peremű, hengeres vagy csonkakúpos nyakú edények, tölcséres nyakú, síkozott vállú amforák, vízszintes síkozással vagy ferde árkolással díszített behúzott peremű tálak, kónikus testű csészék, valamint egy kiöntőcsöves edény is megtalálható. Továbbá több perem fölé húzott, könyökös kiképzésű füllel rendelkező csésze töredéke került elő a lelőhelyről, mely fültípus elsősorban a Nyugat-Balkánon volt jellemző a vizsgált időszakban. A típus ismert elterjedési térképe az újabban előkerült példányokkal kiegészíthető. A nagyobb mértékű északi és északkeleti irányú elterjedés mellett az újabb darabok egy