Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Gerner Zsuzsanna: Memoriae causa - emlékül: Szövegszerkesztés, témaválasztás és normaorientáltság a 18-19. század fordulójáról származó két emlékkönyvben
160 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) csolódó dedikációkban is vizsgáltuk (lásd 4. 2.) Csak azokat a szövegeket vettük figyelembe, amelyek egyértelműen férfiak, vagy nők által bejegyzett szövegként voltak azonosíthatóak. így Ziegler emlékkönyvéből 80 szöveget és 58 dedikálást, Steinkopféból 100 főrészt és 80 ajánlást elemeztünk. 2. táblázat: A vizsgált szövegek terjedelme férfiak bejegyzései nők bejegyzései főrész ajánlás főrész ajánlás Ziegler 65 46 15 12 szavak/m or témák 2375 651 530 157 Steinkopf 75 62 25 18 szavak/morfémák 1935 303 732 117 A bejegyzések fő részei és a dedikálás Ziegler barátai esetében átlagosan 37 külön írt nyelvi jelből állnak, a barátnők esetében ezen szövegrészek terjedelme áltagosan 35 szóra, illetve morfémára tehető. Steinkopf emlékkönyvébe a férfiak átlagosan 26, a nők pedig 29 külön írt szót, illetve morfémát jegyeztek le. Szó alatt elsősorban sziplex nyelvi jeleket kell érteni, mert az összetett szavakat, mint pl. Busen freund, Morgen Sonne és Groß Vater, illetve a képzett szavakat mint pl. aus Sicht és Freint Schaft igen gyakran nem egy szóként írták le. A komplex nyelvi jelek relatív ritka használata a szavak átlagos betűszámában is megmutatkozik: egy-egy önálló egységként leírt szó, illetve morféma átlagosan 5 betűből áll mindkét nem nyelvhasználatában. 4. 1. A szövegek tartalmi és nyelvi-stilisztikai jegyei A bejegyzések fő része általában vers formájú, tartalma igen eltérő. A témaválasztás és a domináns stílus bizonyos szavak előfordulásának gyakoriságával korrelál. Egy album amicorumban nyilván elvárható és természetes a , barát1 (Freund) szótő viszonylag gyakori előfordulása: Ziegler emlékkönyvének 80 bejegyzésében 72 alkalommal, Steinkopfénak 100 bejegyzésében 80-szor szerepel a főrészben. Feltűnő, hogy a barátság1 (Freudschaft) a nők szövegeiben fordul elő frekventáltabban.14 Rosina Friderika Schöberlin az alábbikat írta a barátságról Ziegler emlékkönyvébe: (6) Freundschaft ist die Quälle des reinsten Vergnügens, ohne sie zu fühlen || gemessen wir die Freuden dieses Lebens nur halb. Sie giebt uns jene || unsterbliche Ruhe der Seelen, welche uns Gottes Engeln gleich macht. Sie lehrt || uns die Pflichten der Menschheit erkennen und ausiiben - und welches Wonne= || Gefühl durchströmt ein, von Freundschaft glühendes Herz, wenn es seinen Mitbruder || helfen kan, und welche traurige Gefühle empj'mtet es beym Gegentheil - Aber ich || schweife aus und Sie bekomen vor einen Vers eine Beschreibung meines Gefühls, || doch - Sie haben ja Sinn vor so etwas, Sie werden also nicht zürnen über die || lange Schreibart Ihrer wahren Freundin. A fenti idézet két szempontból is szakít a hagyományokkal: egyrészt általános usus volt egy viszonylag rövid vers bejegyzése, másrészt nyilván abszolút szokatlan, hogy egy nő saját érzelmeiről írjon egy férfi emlékkönyvébe. Az idézett Schöberlin (6) az egyetlen a 15 nő közül, aki nem tartja magát az általános elvárásokhoz. A többiek kivétel nélkül rövid rímeket jegyeznek be Ziegler emlékkönyvébe, mint pl.: 14 Erről részletesebben lásd Gerner Zs. 2008, 2010
