Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
Baranyai villák légifelvételeken 97 és ránézésre a bejövő úthoz és a mellette található épületekhez is igazodnak, de ebben már nagyobb eltérés mutatkozik. A légifelvételeken jelentős negatív anomália figyelhető meg a 7-es számú épület belső részén, mely a bedőlt falak törmelékére utalhat. A tőle délre fekvő, 20 méter szélességű és legnagyobb mérhető részén 15 méter hosszúságú épület sarokpillérekkel erősített fala ’U’ alakú udvar-szerű részt ölel körbe. A 8-as számú épület délkeleti sarkának közelében több esetben megfigyelhető volt egy négyzetes formájú, kb. 3,5 méter oldalhosszúságú negatív anomália. Kondacs Pál bakonyai amatőr régész évtizedekkel korábbi megfigyelései alapján a jelenség akár égetőkemence maradványaként is értelmezhető. Itt kell megemlíteni, hogy a 2005-ben feltárt vízvezeték (Bertók - Kovaliczky 2007: 348.) nyomvonala mindeddig nem látszódott a levegőből, a korábban szintén vízvezetékként értelmezett jelenségről (Szabó 2012d: 145., 153.) pedig kiderült, hogy egykori parcellahatár maradványait mutatta. Terepi vizsgálatok alapján a bakonyai lelőhely kiterjedése túlmutat a levegőből látható nyomokon. A maradványok egy részét a mezőgazdasági utakat szegélyező erdős, bozótos terület rejti, de a müveit parcellában is rábukkanhatunk leletekre. Eddigi kutatásainkon a villagazdaságot esetlegesen határoló kerítés, további épületek, vagy az itt lakók nyughelyét jelző sírok sem kerültek elő. Cserdi-Horgas-dűlő A lelőhely a Danube Limes program légirégészeti felderítéséhez kapcsolódó átrepü- lésen lett lefényképezve 2008-ban. A villagazdaság Cserdi falutól délre, a Bükkösdi-víz és a Bodai-völgyi rét által közrefogott háton, de az előbbi vizenyős területétől távolabb fekszik. A légirégészeti kutatásokat megelőzően gyakorlatilag semmilyen információval nem rendelkeztünk róla, de a község római történetét is csupán néhány szórvány-lelet alkotta (JPM Régészeti Adattár 99-75., 100-75., Fülep - Burger 1979: 281.). Az elmúlt években - 2010 kivételével - szisztematikusan készültek légifelvételek a lelőhelyről, hagyományos módszerrel és RPAS eszközökkel is. Ezzel párhuzamosan terepbejárásokra, műszeres lelet- és lelőhelyfelderítésre, 2012-ben egy kisebb szondázó ásatásra, 2014 tavaszán pedig leletmentő feltárásra került sor (Szabó 2012a, b, 2013, 2014, Szabó et al. 2014). A lelőhelyen kirajzolódó jelenségek a kalászos növények negatív anomáliájaként váltak láthatóvá, de több esetben sikerült a villagazdaság környezetéről talaj-jelek segítségével is információhoz jutni. Az épületek egyes részletei 2014-ben a területre vetett kukoricában is azonosíthatók voltak, mely a maradványok pusztulására utal. A levegőből - a fentebb említett talaj-jeleket figyelmen kívül hagyva - minden esetben egy kb. 1,5 hektáros területen elhelyezkedő épületekből álló együttes rajzolódott ki. A markáns negatív növényzeti jelek kőfalakra, kő-alapozásra utaltak, mellettük mást nem lehetett felfedezni. (9. ábra) Ennek ellentmondó eredményt hozott a terepi és geofizikai kutatás, valamint a szondázó és leletmentő ásatások, amelyek jóval nagyobb, mintegy 20 hektáros területen igazolták a római - és más korszakok - jelenlétét, akár további épített struktúrákat is. Elsőként a cserdi római villagazdaságban kísérleteztünk a növényzeti jelek terepi bemérésével. 2011-ben a terület kezelőjének hozzájárulásával az érő árpában közel 60 pontot rögzítettünk kinematikus-relatív módszerrel (MH 2004: 135.), egy Topcon HiPer® Pro geodéziai pontosságú GPS segítségével (10. ábra). Az alappontra állított referenciaállomással a mozgó egység (rover) adatait korrigálhattuk. A levegőből azonosítottjelenségeket rövid idő, kb. 1,5-2 óra alatt pontosíthattuk a módszerrel. Ilyen módon 1-10 méteres korrekciót végeztünk, a terepi pontosságot pedig a 2012-es szondaásatás során igazolhattuk. A megnyitott szelvények mindegyikében a várt struktúrákkal talál-
