Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
Baranyai villák légifelvételeken 89 Ezzel szemben a Komló-Mecsekfalui úti villát békében hagyták fel lakói (Katona Győr 1993), ahogy az újabb kutatások is hasonlót feltételeznek a cserdi villagazdaság utolsó fázisában (Szabó et al. 2014). Összességében megállapítható, hogy Baranya megyében a késő római időszakban élték virágkorukat a villagazdaságok, melyek között számos nagyméretű rezidenciát (pl.: Bakonya, Cserdi, Hosszúhetény, Komló-Mecsekjánosi, Kővágószőlős és Nagyharsány), de kisebb gazdaságot (pl.: Babarc, Komló-Mecsekfalui út) is ismerünk. A korábbi időszakokról viszonylag kevés adattal rendelkezünk, de bizonyos, hogy a térség a római megszállástól a provincia felhagyásáig használatban volt. A telepek fejlődéséről, a villagazdaságok létrejöttéről és átalakulásáról szintén csak töredékes információnk van, hiszen még az eddigi feltárások is részben publikálatlanok. Légirégészet Baranya megyében A térség légirégészeti megfigyelése a módszertan hőskorába kalauzol minket. Dombay János őskori feltárásai kapcsán ismerte fel a légifényképek jelentőségét, és személyes kapcsolatait kihasználva már a második világháború előestéjén használt ilyen felvételeket (Lengvári 2009). Több évtizedes szünetet követően indulhatott újra a munka, melynek homlokterében a Dombay által kutatott neolitikus lelőhelyek (Zalai-Gaál 1990) mellett a Duna vonalában húzódó római határvédelmi rendszer állt (Visy 1988). Az igazi változást mégis a rendszerváltozást követő enyhülő légügyi szabályozás hozhatta el az 1990-es években. Az első kísérletek célkeresztjében a babarci villagazdaság feltárását előkészítő roncsolásmentes munkák álltak, melyet légirégészeti felderítéssel is kiegészítettek, de a repülés, a művelési mód és a megfigyelési lehetőségek miatt sajnos alapvetően sikertelennek tekinthető (Bender et al. 1992: 95-97.). A villagazdaságról végül 1994-ben Otto Braasch készíthetett felvételeket, melyek a PTE-Pécsi Légirégészeti Téka (PLT) gyűjteményébe kerültek (Bálek et al. 1997: 142., Bender et al. 2007: 10-11.). A kezdeti próbálkozásokat követően az 1990-es évektől a PTE-Pécsi Légirégészeti Téka, az ELTE légirégész kutatói és Miklós Zsuzsa (MTA Régészeti Intézet) is végzett felderítéseket a megyében, szisztematikus kutatásokról azonban nem beszélhetünk egészen a 21. századig. 2005-től a Janus Pannonius Múzeum, 2007-től pedig a PTE-Pécsi Légirégészeti Téka kutatói is - projektekhez kapcsolódó - rendszeres felderítéseket végeztek vagy végeznek (Bertók - Gáti 2014, Dyczek et al. 2008, Visy 2011). A JPM vizsgálatai Baranya megye jelentős részére kiterjednek, súlypontjukat mégis a Mecsek előterében és a Duna irányában kell keresnünk. Legjelentősebb eredményeik az őskori lelőhelyekhez köthetők, az évek során számos körárkot, erődített telepet, földvárat sikerült azonosítaniuk, melyeken további roncsolásmentes vizsgálatokat is végeztek (Bertók - Gáti 2014). A PTE-Pécsi Légirégészeti Téka a ripa Pannonica lelőhelyeinek felkutatásához hívta segítségül a légirégészetet, így Baranyában a Duna vonalát érintették elsősorban a repülések (Visy 2011). A kutatási cél mellett azonban az átrepü- lések is hoztak eredményeket, melyek a projekt 2011. év végi zárásával előrevetítették a légimegfigyelés súlypontjának áthelyeződését, és a római villagazdaságok homloktérbe kerülését. Földrajzi szempontból a kutatási lehetőséget a domborzat és a művelési mód határozza meg. Baranya megyét két hegysége, a Mecsek- és a Villányi-hegység mellett alapvetően dombvidékek jellemzik, de a Dunai-Alföld, valamint a Dráva-völgy ártéri és síkvidéki jelleggel is kiegészíti az adottságokat. A hegységeket főként, de a dombságokat is jelentős mennyiségű erdő borítja. Régészeti jelenségeket ezeken a helyeken csak lombmentes időszakban lehet megfigyelni a levegőből, melyek kutatását modem távérzékelési módszerek tehetnek még sikeresebbé (Bertók - Gáti 2014 légi lézeres felmé
