Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Kovaliczky Gergely: Régészeti feltárások Pécs, Sopianae téren. Összefoglaló jelentés
Régészeti feltárások Pécs, Sopianae téren 73 telt gödör, átégett objektum (talán kemence, esetleg fémöntő műhely maradványa) és karólyukak kerültek elő, de teljes feltárásukra nem került sor (2. ábra). Az 1972-2002 közötti feltárások során előkerült jelenségek 12/1: Sötét betöltésü cölöplyuk a terület délnyugati sarkában. Égett pusztulásréteg fedte. 12/2: Sötét betöltésü, ovális alaprajzú gödör a terület délnyugati sarkában, a 12/1 cölöplyuktól keletre. Égett pusztulásréteg fedte. 12/4: Kelet-nyugati tájolású, gerenda-alapárok. Paticsos betöltése alapján talpgerendás szerkezetű tapasztott falú épület maradványa. 12/5: Ovális alaprajzú, szürke, paticcsal kevert betöltésü gödör az előző alapároktól délre, érintve azt. 13/1: Kerek alaprajzú, lefelé hasasodó, tapasztott falú tárológödör a terület délnyugati sarkában, a 12/4 alapároktól keletre, az égett pusztulásréteg alatt. Alját tömedékelt pince rombolta. Betöltésében állatcsontok, kerámiatöredékek és üvegtöredékek voltak. (3. ábra) 14/1: Földbe mélyített kör alaprajzú kemence. Rostélya csak töredékes állapotban maradt meg. A középen található rostélytartó dúcból sugár irányban indultak a rostély elemei. A rostély alatt és felett nagy mennyiségű festett-sávos, illetve pecsételt díszű kerámia került elő (tálak, korsók, tányérok). A rostélyon erősen átégett, korrodálódott Hadrianus bronzérme feküdt. A kemence tapasztott teteje a rostélyra szakadt. A kemence fütőgödre attól keletre helyezkedett el (4. ábra). 15/1: Lefele szélesedő, kör keresztmetszetű gödör a 14/1-es kemencétől keletre. Alját újkori tömedékelt pince vágja, így eredeti mélysége nem állapítható meg. 15/2: Ovális, átégett jelenség, tapasztott oldalakkal, erősen rombolt állapotban. Feltehetően bronzöntő műhely maradványa. 17/1: Ovális alaprajzú, sötétszürke betöltésü gödör, betöltésében állatcsontokkal, kerámiával és egy bronzérmével. 17/2: Kör alaprajzú, szürke betöltésü gödör. Betöltésében nagy mennyiségű állatcsont és kerámiatöredék. 18/1: Hengeres formájú edényégető kemence. A rostélytartó dúc téglalap keresztmetszetű tubulusokból készült. Rostélya elpusztult. A kemencéből átégett, erősen korrodált, így meghatározhatatlan bronzpénz, festett-sávos és pecsételt kerámiatöredékek kerültek elő (5. ábra). 25/1: Kör alaprajzú, szürke betöltésü gödör. 44. épület: A tér északi oldalán előkerült kőépület. Összesen négy, téglalap alaprajzú helyisége került részben feltárásra. Járószintje a későbbi építkezések során elpusztult, így csak az átlagosan 75 centiméter széles alapfalak alja maradt ránk. A feltárás alapján az épület déli főfala és az attól északra elhelyezkedő helyiségek kerültek elő. Az épület délkeleti sarka fedi a 45. pincét. Az épület alól gerenda-alapárkok, műhelyre utaló nyomok (homokkal telt gödör) és cölöplyukak kerültek elő. (6. ábra) 45. pince: Négyzetes alaprajzú, 50 centiméteres falvastagságú, vakolt falú, földbe mélyített helyiség, melyhez a terrazzóval borított lejárati lépcső az északnyugati sarokban található. A déli falon fülkét képeztek ki a falban. A pincéhez tartozó épület rossz megtartású falmaradványa a délnyugati saroktól délre került elő. Alja a feltételezett korabeli járószint alatt 170 centiméteres mélységben található.
