Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Pécs/Sopianae késő antik temetői építészetének belső kronológiája
68 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) hasznosítása feltételezhető. Egyebekben a Mecsek lábánál a késő római időkben is bőségesen rendelkezésre állt a mészkő és a téglaégetéshez szükséges agyag, nem volt feltétlenül szükséges és általános az építőanyagnyerés-célú rombolás. A 10. szempontra (ismeretlen ok vagy több ok egyszerre) egy példát idézünk. A XVII-XVIII. pogány sírkert kőalapjait a 4. században már temetkezésekkel szakították át. Ennek oka lehetett egyszerűen a felejtés, a kegyelet (pietas) megszűnése, a tudatos keresztény deszakrifíkáció, de leginkább a praktikum (terület kihasználás). 11. szempontként vethetünk fel egy új kritériumot, mely bizonyos mértékig szintén a spolia témakörbe tartozik, de nem az építményekre vagy azok anyagára, hanem az építkezési helyre vonatkozóan. Ez pedig nem más, mint az épületek sűrűsödése, ami akár a praktikum szempontja alá is besorolható lenne. Az eleinte ritkásan épített, beépített temetőterületet egy következő hullámban jobban kihasználták, és az egymástól távolabb álló épületek térközeit is beépítették újabb sírkamrákkal. Mindez Nagy Levente megfigyelése, aki Ostia, Isola Sacra és a Vatikán temetői épületeinek hasonló sűrűsödését hozta fel analógiaként. Sopianae temetője esetében ez a sűrűsödés néhány évtized alatt játszódott le. Összességében kijelenthető, hogy Sopianae temetőjében az eredeti építésekhez hasonlóan az átépítések szempontjából is a praktikum volt a legfontosabb tényező. Mindezt az új keresztény temetkezési szokások szolgálatában alkalmazták. Az átépítések és továbbépítések révén legmegbecsültebbnek tekinthető két temetői épület (V. sírkamra és az Ókeresztény Mauzóleum sírkamrája) korabeli sorsa utal arra is, hogy a két legtiszteletreméltóbb ókeresztény halott bennük nyugodott. Az előbbiben talán mártír, az utóbbiban esetleg püspök, akiknek a nevét sajnos nem ismerjük. Irodalom Coates-Stephens, R. 2003: Attitudes to Spolia in Some Late Antique Texts. - In: Theory and Practice in Late Antique Archeology. (L. La van - W. Bowden eds.) Leiden - Boston, pp. 341-358. Fekete M. 2007: Események és szemelvények. - Pécs. Fülep F. - Burger A. 1974: Pécs római kori kőemlékei. - Dunántúli Dolgozatok (Pécs) 77: 1-58. Heidl Gy. 2005: A pécsi I. számú sírkamra Jónás-képe és Szent Jeromos Jónás-kommentárja. - In: A keresztény és a szirének. Pécs, pp. 201-244. Hudák, K. - Nagy, L. 2005: A Fine and Private Place. - Pécs. Hudák, K. 2009: The chronology 8 of the paintings in the Saint Peter and Paul burial chamber of Sopianae. - In: Ex officina - Studia in honorem Dénes Gabler. Győr. pp. 225-238. Kaplarevió, M. 2011: Frühchristliche Malerei in Serbien. - Diplomarbeit, Universität Wien. Krautheimer, R. 1983: Introduction. - In: Three Christian Capitals: Topography and Politics. Paris. Lavan, L. 2003: Late Antique Urban Topography: From Architecture to Human Space. - In: Theory and Practice in Late Antique Archeology. (L. La van - W. Bowden eds.) Leiden - Boston, pp. 171-195. Nagy T. 1987-1988: Sopianae - Egy új városmonográfia margójára. - In: Antik Tanulmányok (Budapest) 33: 218-245. Pillinger, R. - Popova, V. - Zimmermann, B. 1999: Corpus der spätantiken und frühchristlichen Wnadmalereien Bulgariens. - Wien. Szönyi O. 1929: A pécsi ókeresztény temető sírkamrái és kápolnája. - Magyar Művészet (Budapest) 5: 537- 544. Tóth E. 2006: A pogány és keresztény Sopianae. - In: Specimina Nova, (Pécs) 20: 49-102.
