Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - K. Zoffmann Zsuzsanna: A Mészbetétes kerámia népességének embertani leletei Szederkény és Versend lelőhelyekről
42 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) A 20 év feletti felnőttek sorozatokon belüli százalékos előfordulási aránya durván 43 és 66 % között mozog, Bonyhádon és Szederkényen a felnőttek az eltemetetteknek több mint a felét teszik ki. Várható élettartamuk 20-24 éves korban Bonyhádon a legalacsonyabb (17 év), Szederkényen és Mosonszentmiklóson 20-21 év, Tatabányán már 28, Siófokon pedig 38 év. A felnőtt férfiak és nők aránya (2. ábra) az öt vizsgált temető esetében abban megegyezik, hogy valamennyi sorozatban nőtöbblet mutatkozik, a két nembeliek egymáshoz viszonyított aránya azonban eltérő. A mosonszentmiklósi és a tatabányai temetőbe temetkező közösség körében a nőtöbblet minimálisnak mondható, a férfiak-nők aránya tulajdonképpen kiegyenlített. A szederkényi közösségen belül a férfiak-nők aránya csaknem eléri az 1:2-es arányt, míg a siófoki populációban a jelen analízis szerint egy férfire 3,5 nő juthatott, ami - párhuzamba állítva a többi néggyel - mindenképpen ferde mintavételt jelez. A 20 és 24 év közötti férfiak és nők várható élettartama mindkét nem esetében Bonyhádon a legalacsonyabb (15, ill. 16 év); Szederkényen 21, ill. 20; Mosonszentmiklóson 22, ill. 21; Tatabányán és Siófokon viszont 24, ill. 21 évet tesz ki a férfiak, illetve a nők vonatkozásában. A legnagyobb halálozási valószínűség a felnőttek körében, valamennyi sorozat esetében az adultus korcsoportúaknál, 20 és 39 év között mutatkozik. Összességében megállapítható, hogy az öt vizsgálati mintaként kezelt sorozat közt nem mutatkoztak lényeges eltérések, csupán a Siófok-Széplak-Vadkacsás sorozat tér el helyenként irreális értékeivel, megkérdőjelezve így demográfiai analízisének létjogosultságát. 2. Versend-Rasztina dűlő [M60/B094.1h.] A lelőhelyen két hamvasztásos temetkezés került elő, az egyikben egy infans I. korcsoportban meghalt gyermek, a másikban pedig egy felnőtt korú nő calcinált csontmaradványaival. A töredékek között mindkét esetben a koponya és a vázcsontok részletei is megőrződtek. Mivel a két lelet egyéb információt nem tudott nyújtani, előkerülésük csupán jelzésértékű bizonyítéka annak, hogy a bronzkor e periódusában, a Mészbetétes kerámia népe a Dunántúl e pontján is megtelepedett. 1. táblázat: A Mészbetétes kerámia népének feldolgozott embertani leletekkel rendelkező dunántúli lelőhelyei Sorszám L előhely Irodalom Hamvasztásos temetkezések Csontvázas temetkezések 1. Bonyhád-Biogáz üzem HAJDÚ 2010 105 12 3. Környe-Fácánkert BÁNDI-NEMESKÉRI 1971 184. Mosonszentmiklós-Jánosházapuszta ZOFFMANN 1971 965. Siófok-Széplak-Vadkacsás ZOFFMANN 1971 416. Szederkény-Kukorica dűlő [60/95]47 4 7. T atabánya-Bánhida-Dinnyeföldek ZOFFMANN, közöletlen 378. Versend-Rasztina dűlő [60/94]29. Veszprém-Bajcsy Zs.u. ZOFFMANN, közöletlen 110. Vizió-Golokut ZOFFMANN 19802
